Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. I. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 43-44. (Budapest, 1963)

II. A dráma drámája

felhalmozott hullájához rakja. A darab, minden pillanatá­ban, haseki szatirikus oroszlánkörmöket mutogat; majdnem idézetként csendül fel benne az az ismert jelenet, amikor a szakemberek bizottsága Svejk lelkiállapotát vizsgálja, és felidézödik néhány momentumban Hofmeister Menyasszonya is a huszas évekből,valamint V és W fiatalkori revüinek dadaisz­­tikus előjelenetei. Sőt, ügyes rendező kezében ez a darab a kibernetikával való visszaélés kiváló szatirája lehetne - persze ha az ilyenfajta "apró cél" Ionescot érdekelné, ő "mélyebbre" tör: az abszurditásra, amely programja és cél­ja. A komikum a borzalommal az Amédéé vagy Hogy is szabadu­lunk meg tőle o. /Amédéé ou Gomment s’en débarasser/ anti­­drámában is találkozik. A szoba légmentesen elzárt falai között a fiatal házaspárt egy hulla akadályozza a szeretke­zésben: ez a hulla az emberiség jelképe, mert minden élő nemzedékre hullák és halottak ezrei esnek, s ezt minden uj élet szçrnyü teherként hordozza magával. Ezért a hulla a színpadon a darab folyamán szüntelenül növekszik és duzzad, morzsolva, lehetetlenné téve az életet, megmérgezve minden örömet, elpusztítva minden világos vágyat. Ugyanazt a témát feszegeti Ionesco A jövő a tojásokban van c. /L’avenir est dans les oeufs/ burleszkjében is. Ez a darab lényegében azt parodizálja, hogy az emberek, akiknek maguknak sincs miért élniük, utódokat mernek nemzeni, akik tudatlanságukban újra csak hiába nemzenek további értelmetlen életeket. A bohózatnak a tragédiával való ilyetén egyesülése egyformán reménytelen és könyörtelen képet fest a világról, ami legkifejezőbben a Székekben jut érvényre. Ez a mü kez­detben a "legszebb modern darab"-ot jelentette Arthur Ada­mov számára. A Székek tagadhatatlanul nem mindennapi szín­ház. Olyasvalakinek az alkotása, aki a szinpad számára is ki tud gondolni eredeti feladatokat, aki a helyzetek és párbeszédek ötletességével meglepetést tud okozni. Ionesco fantáziája ebben a darabban olyan helyzetet teremtett, ami­lyet nem egyhamar láthat az ember színházban. Már az alap­ötlet, hogy két szinósz - szinész és színésznő - csupán a- 63 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom