Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. I. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 43-44. (Budapest, 1963)

IV. Harcok a holnapért

dráma marxista esztétikájának alaptétele még világosabban kitűnjék - ki lehetne bővíteni az Európán kívüli szinházkulturákból vett bizonyitékokkal is. A kinai, japán, indiai színháznak ugyancsak megvannak a maga klasszikus formái, amelyek megdöntik a nálunk közismert konvencionális szinházi elképzeléseket, mint ahogy egyébként megdönti azt minden népi színház, beleértve a mi cseh népi színházunkat is. Azt hiszem azonban, hogy a felhozott példákból is világosan következik: minden történelmi korszak kialakította a maga sajátos drámai formáját - éppen úgy, mint ahogy pl.az építőművészet is megteremtette koronként sajátos építészeti stílusát. És amint az ópitőmüvészetben sem egyszerre született meg a forma, hanem a fejlődés során bontakozott ki, miközben kölcsönösen találkoztak és versengtek egymással a különböző irányzatok, Ugyanúgy a drámában sem hullott le az égből egyetlen történelmileg befejezett forma sem, hanem fokozatosan alakult ki a különböző törekvések találkozása és versengése nyomán. A szintézist azután a legnagyobb társadalmi életrevalóságot mutató irányzat hozta létre, az építőművészeiben csak úgy, mint a drámában, a zenében épp úgy, mint a költészetben. így van és igy lesz ez a szocialista korszak drámájával is. Az alapvető nehézség abban rejlik, hogy még csak a kezdetén vagyunk ennek az uj korszaknak. A szocializmus negyvennégy éve a Szovjetunióban, a szocialista építés tizenhat esztendeje nálunk - elég hosszú idő, az uj rendszer megszilárdulásához,de a további történelmi fejlődés szempontjából ez csupán a hajnala a kommunizmusnak. Éppen az épitömüvészettel lehetne bizonyítani, mennyire nehéz ez a szocialista stílushoz vezető ut és mennyi nehézséggel - teljesen technikai jellegű nehézségekkel is! - találkozunk a kor stílusának kialakításáért folytatott erőfeszítés során.

Néha azt hisszük, hogy a mai dráma formakérdései egyszerűen megoldhatók, ha vissza nyúlunk a múlt valamelyik kész és érett formájáért és azt lemásoljuk, vagy ha a különböző korokból származó elemeket valamilyen, eddig még- 150 -