Craig, Gordon: Hitvallás a színházról - Korszerű színház 42. (Budapest, 1962)

A színház művészetéről

az egyéniséged talán még ki sem alakult. De nem szabad szem elől tévesztened azt, amit keresel, nem szabad elveszítened azt az első érzést, amely akkor szállott meg, amikor úgy érezted, mozgásban vagy és lendülsz felfelé.

Mialatt első igazgatódnál inaséveidet szolgálod, hallgasd meg mindazt, amit a színházról és a színjátszásról mondani és mutatni tud és aztán folytasd te magad és kutasd ki, amit ő nem mutatott meg. Menj el oda, ahol a díszleteket festik; menj oda, ahol az elektromos világítás huzalait sodorják; menj be a színpad alá és nézd meg a bonyolult szerkezeteket; menj a színpad fölé és kérdezősködj a kötelek és csigák felől; de mialatt mindezt megtanulod a színházról és a színjátszásról, vigyázz és ne felejtsd el, hogy a színházon kívüli világban, vagyis a természetben, nagyobb ihletre lelsz, mint belül.

Azért mondom el neked, hogy igy cselekedj, mert az igazgatód nem fogja neked ezt mondani. Azok ott a színházban csak a színházból tanulnak. A színházat választják Ihletük forrásául és ha a színészek néha mégis segítségért fordulnak a természethez, rendszerint csak az egyikhez fordulnak, ahhoz, amely az emberi lényekben nyilvánul meg.

Henry Irvingnél ez másképp volt, de itt nem állhatok meg, hogy róla beszéljek neked, mert könyvet kellene könyvre halmoznom, hogy világossá tehessem számodra a dolgot. De emlékezhetsz rá, hogy ő színészetében tévedhetetlenül igaz volt és hogy a teljes természetet tanulmányozta azért, hogy gondolatai kifejezésére jelképeket találjon.

Talán majd elmondják neked, hogy ez az ember, akire páratlan színészként hivatkoztam, ezt és ezt a dolgot ilyen és ilyen módon csinálta; lehet,hogy kétkedni is fogsz a tanácsomban; de minden tisztelet ellenére, amelyet jelenlegi igazgatóddal szemben érzel, nagyon elővigyázatosnak kell lenned,hogy milyen mértékben hiszel annak, amit mond és mutat, mert az

72