Craig, Gordon: Hitvallás a színházról - Korszerű színház 42. (Budapest, 1962)

Kulcs az életemhez

Mármost mit csináltunk? Először is megtiltottuk az énekeseknek és a kórusoknak, hogy előre jőve és szájukat kitátva énekeljenek,úgy hogy le lehessen látni a torkukon - akár egyenes, akár tört vonalban állottak a színpadon.Aztán segitettUk őket a játékban - hogy necsak festőién mutassanak, de beférkőzzenek a játszott alak belsejébe. A jelmezek mindegyikét a kórustagok vagy a családjuk maguk készítették; gondolom, öszszesen hétven-nyolcvan szereplő lehetett.

Az első kép diszleteleme egy nagyon hosszú lécrács volt, zöld növényzettel és virágokkal borítva. Ezt a rácsot középen egy trón törte meg - négy magas, karcsú oszlop tartotta a mennyezetet, alatta nagy trón, párnákkal kényelmesre tornyozva. Emögött egy elég nagy kék horizontfUggöny: biborkék. Igazán semmi különös, de akkoriban meglehetősen szokatlan. Ez a függöny a magasban eltűnt a szem elől, elképzelhetik hát, hogy elég nagynak tűnt. Nem használtunk se kulisszákat, se levegőszuffitát. Egy pillanatra sem jutott eszembe, hogy kulisszákat, szuffitákat ás rivaldavilágitást rakjak be, hogy eleget tegyek a "mesterség szabályainak". Sajnálattal kell megállapítanom, hogy egyáltalában nem gondoltam a Szakmára és igy ezekről elfelejtkeztem. Nagy, kék vagy szürke horizontfüggönyeim mind a négy színpadképben túlértek a látószögön, úgy hogy az emberek teret éreztek a színpadon /azt mondták: "most először"/. A görögöknél és Rómában, i. e. vagy i. u. 400-ban a tér és az ég rendelkezésre állott. A jelmezeinket pedig nem úgy készítettük, hogy változatosság érzését keltsék - az egység benyomását kellett kelteniük.

Ezen a színpadon a színészek - valamennyien, kell-e mondanom? barátaim és Martin Shaw barátai - és, mindénekfelett, az isteni muzsika nagyon jó hatást tettek.

...A legtöbben velünk dolgoztak a Didót követő két mű bemutatójánál is - az egyik volt a The Masque of Love /Maszkajáték a szerelemről, 1901/, a másik az Acis és Galathea 40