Tairov, Alekszandr: Színház béklyók nélkül. Egy rendező feljegyzései - Korszerű színház 41. (Budapest, 1962)

A színész

a színész külső technikája A belaő technika birtoklása önmagában, amint már mon­dottam, nem elegendő, hogy a szinéaz tökéletes színpadi alakot teremtsen. Hogy az alkotói folyamatot befejezze ée az általa te­remtett színpadi műalkotást a néző számára láthatóvá te­gye, a színésznek megfelelő formába kell azt öntenie, és ebből a célból egész rendelkezésére álló anyagát igénybe kell vennie. Már tudjuk, hogy a színész számára ez az anyag saját teste, lélegzése, hangja, egész fizikai énje, A színész külső technikája abban a képességében rej­lik, hogy felhasználja ezt az anyagot. Ennek a technikának virtuóz birtoklása nélkül, az e téren szükséges, felszabadult mesterségbeli tudás nélkül a legragyogóbb ötletek, a színész legmerészebb és leglelke­sebb alkotásai is tehetetlenségre vannak kárhoztatva. A merev és süket anyag nem teszi lehetővé, hogy mind­ezek megleljék formájukat ée elérjék a nézőt. Vagy ha el­érik, egy homorú tükör eltorzított es elcsúfított képe­ként jelennek meg. Delsartenak^ egy erre vonatkozó kicsi, de jellemző példája bebizonyíthatja ezt az abszolút igazságot azok számára, akik még nem értették volna meg. A színész a színpadon szerelmet vall. Szivében őszin­te és tüzes szenvedély ég. De nem ura anyagának ée teste ^ Delearte, Franijois-Alexandre-Nicolaa /1811-1871/ francia ének- és beszéd-pedagógus. .1- 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom