Brecht, Bertolt: Epikus dráma - epikus színház - Korszerű színház 40. (Budapest, 1962)

A dialektika a színházban

Ugyanebben a helyzetben van az egész polgári osztály, amelyhez tartozik és amelytől teljesen még legvégül sem szakad els a körülmények egyet-mást nem tesznek lehetővé./

A partizánjelenetben van az ön alakításának egy nagyszabású része - bár semmiképpen sem olyan, amely a hősök után kiáltozóknak kedvére lehetne! Hörder ellentmondásos elszörnyedése, amikor megtagadja a parancs kiadását a partizánok eltemetésére. Egyszerre szörnyed ,el a barbánság és saját függelemsértése fölött*A haláljelenetben azonban, amikor megformálja a#t az embert, akit minden rossz szellem elhagyott, i ritkán sikerül elegyítenie a hősies és a szánalmas vonásokat* Itt scan azután a felhívás, amelyet Hörden a másik Németországhoz intéz; ez szerencse dől—' ga. Ennek a felhívásnak rolandi kiáltásnak kell lennie egy "másik" Németországhoz* Ön itt nem enged meg magának semmi megrendülést; nem azért, mert a pátosztól fél, hanem mert a ijamis pátosztól fél; a hafian nacionalista, a tulajdonképpeni történelmi Roland-pátosztól, amely üressé yál* va karikatúrává Büllyedve kisért színpadainkon. Ezen a helyen önnek tiszteletet kellene éreznie Hörder iránt és - e megbecsüléssel izemben - ugyanakkor szánalmat is. Ez ismét azt jelenti; mindennek kulcsa az ön magatartása az ábrázolt alakkal szemben. Ebben pedig önnek nem segíthet más, mint a történelmi helyzet ismerete és az a képesség, hogy ellentmondásos magatartásokat tudjon ábrázolni.

Ez az ismeret és ez a képesség egyaránt megszerezhető'. Előfeltételük az,hogy ma, a nagy osztály- és népháborük korában, szilárd álláspontot foglaljunk el.- 94 *

/1954/