Brecht, Bertolt: Epikus dráma - epikus színház - Korszerű színház 40. (Budapest, 1962)
A dialektika a színházban
- 95 -Kurázsi mama '- kétféle ábrázolásban A megszokott játékmód,amelyhék eredményeképpen a nézó' beleéli magát a főszereplőbe, a Kurázsi mama néző'.iét /sokak tanúbizonysága szerint/ egy sajátos élvezethez juttatja)' diadalerzeb támad benne-, látván egy életerős, a háború rémképei által sújtott egyéniség eipusztithatatlan voltát. Kurázsi mamának a háborúban való aktiv közreműködését nem tartják fontosnak; a háború csak jövedelmi forrás, esetleg az egyetlen, A hatás, e közreműködési mozzanat ellenére, attól függetlenül, hasonló-, mint a Svejk esetében^ ahol - minden esetre vígjátéki sikon - a nézó' együtt diadalmaskodik Svejkkel, látva, hogy a hadviselő' nagyhatalmaknak Svejk feláldozására szőtt tervei hajótörést szenvednek. Kurázsi mama esetében azonban az ilyen hatás társadalmi szempontból sokkal csekélyebb értékű, éppen merit közreműködését - bármily közvetettnek tüntessék is fel - nem teszik mérlegre, Só't, valójában ez a hatás éppenséggel negativ. Kurázsi mama első— sorban mint anya jelenik meg, aki, ítiobéhoz hasonlóan, nem tudja megvédeni gyermekeit a háború sorscsapásától, Kereskedói foglalkozása és a mód, ahogyane foglalkozást gyakorolja, legfeljebb valamilyen "realisztikusan nem-eszményitett" jelleggel ruházza fel, a háborút azonban a legkisebb mértékben sem fosztja meg sorscsapás-szinezetétó'l, A háború természetesen itt is merőben negativ valami, de végső soron Kurázsi, ha megnyomaroűva is, átvészeli, Helene Weigel ezzel szemben olyan technikát alkalmazott, amely meggátolta a maradéktalan beleérzést; a markotányosnó'i foglalkozást nem természetes, hanem történelmi jelenségként tüntette fel, azaz márt egy történelmi, és múlandó korszak tartozékát,és megmutatta,hogy a háború a legkedvezőbb idó'szak a kereskedés
