Brecht, Bertolt: Epikus dráma - epikus színház - Korszerű színház 40. (Budapest, 1962)

A dialektika a színházban

- 95 -Kurázsi mama '- kétféle ábrázolásban A megszokott játékmód,amelyhék eredménye­képpen a nézó' beleéli magát a főszereplőbe, a Kurázsi mama néző'.iét /sokak tanúbizonysága sze­rint/ egy sajátos élvezethez juttatja)' diadaler­­zeb támad benne-, látván egy életerős, a háború rémképei által sújtott egyéniség eipusztithatat­­lan voltát. Kurázsi mamának a háborúban való ak­tiv közreműködését nem tartják fontosnak; a há­ború csak jövedelmi forrás, esetleg az egyetlen, A hatás, e közreműködési mozzanat ellenére, at­tól függetlenül, hasonló-, mint a Svejk esetében^ ahol - minden esetre vígjátéki sikon - a nézó' együtt diadalmaskodik Svejkkel, látva, hogy a hadviselő' nagyhatalmaknak Svejk feláldozására szőtt tervei hajótörést szenvednek. Kurázsi mama esetében azonban az ilyen hatás társadalmi szem­pontból sokkal csekélyebb értékű, éppen merit közreműködését - bármily közvetettnek tüntessék is fel - nem teszik mérlegre, Só't, valójában ez a hatás éppenséggel negativ. Kurázsi mama első— sorban mint anya jelenik meg, aki, ítiobéhoz ha­sonlóan, nem tudja megvédeni gyermekeit a háború sorscsapásától, Kereskedói foglalkozása és a mód, ahogyane foglalkozást gyakorolja, legfeljebb va­lamilyen "realisztikusan nem-eszményitett" jel­leggel ruházza fel, a háborút azonban a legkisebb mértékben sem fosztja meg sorscsapás-szinezeté­­tó'l, A háború természetesen itt is merőben nega­tiv valami, de végső soron Kurázsi, ha megnyoma­­roűva is, átvészeli, Helene Weigel ezzel szemben olyan technikát alkalmazott, amely meggátolta a maradéktalan beleérzést; a markotányosnó'i foglal­kozást nem természetes, hanem történelmi jelen­ségként tüntette fel, azaz márt egy történelmi, és múlandó korszak tartozékát,és megmutatta,hogy a háború a legkedvezőbb idó'szak a kereskedés

Next

/
Oldalképek
Tartalom