Brecht, Bertolt: Epikus dráma - epikus színház - Korszerű színház 40. (Budapest, 1962)
A dialektika a színházban
*T 93 -kispolgároknak mondhatok} előszeretettel hántják lö 'az emberről osztályismérveit» hogy mezte«* reata 'álljon előttük QZ ember, maga az ember, csakish'as ember. Az ifjú Hörder é pillanatban va* lóban hem hős, márpedig' nekünk semmi körülmények között nem szabad a hősök "gyengébb, hősietlen pillahátairól" ,beszélnünk} sokkal egészségesebb , ha az émbereket hősi pillanataikban matatjuk be. Az ifjú Hörder nem takaritja ki Hamletként Augiíár ász istállóját és más effélét sem mikéig hanem ehelyett a szabadságról jámboran visszatér a frontra., -tt ónnak van igaza: .a jelenetet éppoly rsagasfOkii meggyőződéssel, mint amilyen fölénynyel-játssza és ezáltal egy közkedvelt hőskli3ét szólaltat be a nagy mesterek művészeti pantheon jának lomtárába» Ezután természetesen elölről kezdődnek a nehézségek. Még két rövid jelenete van hátra. /Hörder megtagadja a részvételt a partizánok kivégzésében, halálra Ítélik, majd elutasitja a felkínált öngyilkosságot,/ Most azt kell ábrázolnia, miképpen vezet a lelki-szellemi egészség visszanyerése a halálhoz. é À lovagkereszt, a fényes megtiszteiteté - sekjSem voltak elegendők., hogy távoltartsák Hördert a néptől, amely e kitüntetések árát fizeti; a ragyogás nem vakította el tartósan,» Hörder beszünteti Hitler javára kifejtett tevékenységét. De a Hitler elleni tevékenységhez már nem tud eljutni. Ahogy nem takarította ki családja Augiász-istálióját, úgy nem takarítja ki az államét sem. Eltűnik előlünk. /Itt érvelhetnek azzal: a körülmények már nem tették lehetővé, hogy hcmé váljék. De ez sem segit. Annyi bizonyos: nem lesz belőle hős.
