Brecht, Bertolt: Epikus dráma - epikus színház - Korszerű színház 40. (Budapest, 1962)

A dialektika a színházban

P: Ez akkor, Róqsában elfogadott érv volt. Nem kell-e egy bizonyos mü érdekében tisztelet-­­ben tartanunk egy bizonyos kor ideológiáját? B: Ezt-cmóstiitt nem kell megvitátnunk. Shakespeare jó ellenérveket ad a plebejusok szá­jába. A plebejusok a parabolát is eró'teljesen elvetik. R: Á plebejusok szidják a gabonaárakat,az az sor akarna to kát és tilt akoznak:.a háborús terhek, vagy azok igazságtalan elosztása ellen. B: Ez utóbbi már csak értelmezés. R: Én nem találok semmit, ami a háború ellen szólna. BQ Nincs is semmi. R:Fellép Marcius és szidja a felfegyver— zett plebejusokat; azt szeretné látni, ha nem beszédekkel, hanem karddal szerelnék le okét. Agrippa némiképp közbenjáróként lép fel és jelsi­­tl, hogy a plebejusok maguk akarják megszabni a gabona árat. Marcius kigunyolja ó'ket. Olyan dol­gokról fecsegnek, amikhez nem értenek, mivel.a C.apitoliumra nincs bejárásuk és igy nem is lehet betekintésük az államügyekbe. Felháborodik azon az állitáson, hogy a gabonakészlet elegendő len­ne. P:Itt f eltehetó'leg a katona szól beló'le. W:Minden esetre, amikor a háború kitör azt ajánlja nekik, hogy szerezzenek gabonát a volszkoktól. R: Marcius, üühkitörése során bejelenti hogy a szenátus néptribunokát engedélyezett a plebejusoknak, amin.'Agrippa elcsodálkozik. Sze­nátorok lépnek be, élükön Cominiússzál, a hiva­talban lévő konzullal. A volszkok Róma ellen vo­- 67 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom