Brecht, Bertolt: Epikus dráma - epikus színház - Korszerű színház 40. (Budapest, 1962)

Elidegenítési effektusok a kínai színművészetben

csónakul történelminek is látszik; nem mindennapi utazás ez, számos dalban énekelték meg, ismeri mindenki. Ennek a hires leánynak minden egyes mozdulatát képek őrzik a folyó minden kanyarulata egy-egy jól. j kaland színhelye*

ismerik az éppen szóbanforgó kanyart is* A nézőnek ezt a benyomását a művész magatartása rältja ki: ettől a magatartástól válik az utazás híressé. A jelenet bennünket a Piscator-féle Sve.ik -előadás budejovicei menetelésére emlékeztetett» Svejk háromnapos menetelését, amikor napsütésben és holdfényben igyekszik a frontra - ahová sajátos módon soha nem jut el - teljes mértékben történelmi eseményként ábrázolták, olyan esemény? ként, amely semmivel sem kevésbé nevezetes,mint például Napoleon 1812-es oroszországi menetelése.- 47 -A művész, mint önmaga nézője, az önelidegenités művi és művészi aktuáát viszi végbe. Ez az aktus meggátolja a néző' teljes, azaz önmaga feladásáig terjedő beleélését és nagyszerű tev.® tmt teremt az eseményekhez* A néző beleéléséről, azonban mégsem mondanak le. A néző' úgy éli bele magát a szinész alakjába, mint egy másik nézőébe; ily módon fejlesztik szemlélődő,figyelő magatartását »

A nyugati szinész a kinai művészek játékát rendkívül hidegnek érzi. Holott a kinai színház nem mond le az érzelmek ábrázolásáról. A művész roppant szenvedélyektől áthatott eseményeket ábrázol, előadásmódjai azonban ment marad a túlfűtött heveskedéstői. Azokban a pillanatoké ban, amikor az ábrázolt alak mély megrendülést, vagy izgalmat érez, a művész egy hajfürtöt szoritgajka közé és szétharapja. Ez azonban olyan, mint saiámi ritus; minden eruptiv elem hiányzik.