Brecht, Bertolt: Epikus dráma - epikus színház - Korszerű színház 40. (Budapest, 1962)

Elidegenítési effektusok a kínai színművészetben

mozzanatát; ecsetjét a csodálkozás vezérli.

Ismeri az elidegenitési effektust a régi kinai színművészet is, és rendkivül kifinomult módon alkalmazza* Köztudomású,hogy a kinai szinház rengeteg szimbólumot használ. A tábornok például kis zászlócskákat hord a vállán, mégpedig annyit, ahány ezred a parancsnoksága alatt áll, A szegénységet úgy jelzik, hogy a selyemköntösökre más szinü, de szintén selyemből való szabálytalan darabkákat varrnak, amelyek foltokat jelölnek* A jellemeket meghatározott maszkokkal, tehát egyszerűen festés utján jelzik. Bizonyos, két kézzel végzett gesztusok azt mutatják, hogy az illető' felránt egy ajtót, stb. Maga a szinpad változatlan marad, a játék során azonban bútorokat hoznak be. Mindez régóta ismeretes és aligha ültethető' át.

Nem olyan könnyű szakítani a szokással, hogy valamely művészi teljesitményt mint egészet érzékeljünk. Ha azonban a sok effektus közül csak egyetlen egyett akarunk^ tanulmányozni^,akkor - ez elkerülhetetlen. Az elidegenitési effektust a kinai színházban a következő' módon érik el:

A kinai szinész először is nem játszik úgy, mintha az ó't körülvevő három falon kivül még egy negyedik is léteznék. Világosan kifejezi^ hogy tudja: nézői vannak. Ez rögtön kiiktatja az európai szinpad egy bizonyos illúzióját,A közönség nem táplálhatja többé azt az illúziót, mintha láthatatlan nézője lenne egy valóban lezajló eseménynek. Feleslegessé válik az európai szinpádnak az a rendkívüli tökélyig fejlesztett - technikája, amelynek segítségével elleplezhető, hogy az, egyes jelene* íc rendezési módja a közönség számára kényelmes áttekinthetőséget biztosit.- 45. - •