Brecht, Bertolt: Epikus dráma - epikus színház - Korszerű színház 40. (Budapest, 1962)
Elidegenítési effektusok a kínai színművészetben
elidegenítési effektusok a kínai színművészeiben A következőkben röviden jellemzni kívánjuk a módot, ahogyan a régi kinai színművészet az elidegenítési effektust alkalmazza* Ezt az eiffckiuöt legutoljára _Németországban.,alkalmaztÉk az epikus szinház kialakítására irányuló kísérletek során, olyan darabokra, amelyek nem-arisztotelészi /azaz^era fcbeleélésen alapuló/ drámaturgia szerint Íródtak. A kisérlèèek célja: úgy játszani, hogy a nézó' ne tudja magát egyszerűen beleélni a dráma szereplőibe* Az uj szinház arra törekszik, hogy a szerepló'k kijelentéseinek és tetteinek elfogadása, vagy elvetése ezentúl ne a néző tudatalattijában menjen végbe,hanem tudatának hatókörébe tartozzék. A törekvést, hogy az ábrázolandó .. ese—: Jiányeket. a"néző' számánáljelidegenjit8ßktkezdetleges fokon már a régi népi vásárok teátrális és képszerű megnyilvánulásaiban is megtalálhatjuk. A cirkuszi bohóc beszédmodora csakúgy, mint a körképéé festó'i stilusa az elidegenités mozzanatéi alkalmazza* Az a festó'i stilus például, amely a "Merész Károly menekülése a murteni csata után” cimű képnek a német vásárokon látható reprodukcióját jellemzi, kétségtelenül nem valami fejlett; azonban az itt elért elidegenitési effektus /amilyenre az eredeti kép nem is törekszik/ semmiképpen sem a reprodukciókészitó' szakmai e— légtelenségének köszönheti létrejöttét. A menekülő hadvezért, annak lovát, kíséretét és az egész tájat tudatosan ábrázolják úgy, hogy rendkívüli esemény, meghökkentő katasztrófa benyomását keltsék. A festo, tehetségének korlátái ellenére, kiválóan juttatta érvényre a váratlanság \
