Brecht, Bertolt: Epikus dráma - epikus színház - Korszerű színház 40. (Budapest, 1962)

Az epikus színház közvetett hatása

19 -idealistákat, akik a valóságot, nem akarják tudomásul venni. A bizonyitékoktól azt követeli, hogyne csak igazak legyenek, hanem valószinüek is.

5. / A májusi tüntetést agy adták eló', mintha a résztvevők bíróság előtt állnának; a végén azonban Szmilgin alakitója, hogy az összeomlás -ra utaljon, térdre ereszkedett, az anya alakitája pedig előre hajolt és utolsó szavai közben, megragadta a Szmilgin kezébó'l kihulló zászlót.

6. / Ettől fogva az anyát a színésznő sokkal barátságosabbnak és megfontoltabbnak ábrázolta; kivéve e jelenetek legkezdetét, amikhr--— is ijedtnek látszott. A kommunizmus dicséretét könnyedén és nyugodtan énekelte.

Az a jelenet, amelyben Pelageja Vlaszova más munkásokkal együtt irni-olvasni tanul, a színész számára egyike a legnehezebbeknek. A nézők nevetése egyes mondatok hallatán nem tarthatja vissza attól, hogy be ne mutassa, milyen fárad - ságos a tanulás idó'sebb és nehezen röozdithatd emberek számára; csak igy mutatkozik meg teljes komolyságában ez a valóban történelmi folyamatsa tudomány szocializálása és a polgárság szellemi kisajátitása a kizsákmányolt és testi munkára utalt proletariátus által. Ez a folyamat nem"a sorok között” zajlik, hanem nyíltan kimondják, Mármost ha egy jelenet valamit nyiltan, közvetlenül kimond, sok', színészünk rögtön nyugtalanul hozzáfogj hogy valami közvetett elemet keressen benne és azt

ábrázolja. Arra támaszkodnak, ami a sorok között van, arra, ami "nem kifejezendő". Mivel azonban igy a kifejezhető és a kifejezett banalitássá válik, az ilyen magatartás feltétlenül káros. ^