Brecht, Bertolt: Epikus dráma - epikus színház - Korszerű színház 40. (Budapest, 1962)

Az epikus színház közvetett hatása

Egy példa; az anya első’ alakja j tásának leirása Vegyünk sorra néhány dolgot, amit az anya első alakitója /Helene Weigel/ epikus já - tékkal ki tudott fejezni: 1. / Az elsó' jelenetben a színésznő' bizo­nyos meghatározott tipikus tartásban állt a szín - pad közepén és a mondátokat úgy mondta el, mintha valójában harmadik személyben Íródtak volna; azaz nem akarta azt a látszatot kelteni, mintha o va­lóban Vlaszova lenne, , vagy Vlaszovának tarta­ná magát és ezek a mondatok valóban igy hangzanánák el, só't azt is meggátolta, hogy a néző, gondat­lanságból és szokásból, egy meghatározott szobád ban érezze magát, egy egyszerű, intim jelenet láthatatlan szem— és fültanujaként. Sokkal in­kább arról volt szó, hogy nyíltan bemutassa a mezőnek azt az alakot, amelyet azután néhány órán át, mint cselekvések alanyát és cselekvések tárgyát látni fog, 2. / Vlaszovának a forradalmárok elriasz­tására irányuló kísérleteit a színésznő úgy mu­tatta meg, hogy a néző, némi figyelem árán, észre­vehette saját vidámságát, A forradalmároknak tett szemrehányásai inkább ijedtek voltak, mint hevesek, ajánlata pedig, hogy a röpiratokat ő ma­ga osztja szét, csupa szemrehányás, 3. / Mikor behatolt a gyár udvarába,megmu­tatta, hogy a forradalmárok számára nagy nyere­ség lenne egy ilyen harcostársnő megnyerése, 4*/ Első1 közgazdasági leckéjét nagy re­alistaként fögadja. Bizonyos, nem barátságtalan energiával cáfolja vitapartnereit, mégpedig mint- 18 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom