Nyemirovics Dancsenko, Vlagyimir: Az igazság színháza - Korszerű színház 38-39. (Budapest, 1962)

Az önkritika zsenije (bevezető)

Nyemirovios-Dancsenko pedagógiai alapelve esztétikai nézeteiből táplálkozott: az adott darab helyes értelmezésére és a fiatal szininövendékek egyéni sajátosságainak feltárására törekedett.

Döntő fordulatot jelentett művészi pályafutásában Sztanyiszlavszkijjal történt megismerkedése. A két kiváló művész hamarosan rájött, hogy nézeteik teljesen megegyeznek mind a színház jövőjét, mind a színház hivatását és a szinésznevelést illetően. Nyemirovios-Dancsenko javaslatára elhatározták,hogy megalakítják a moszkvai Mindenki Számára Hozzáférhető Művész Színházat, amelyben megvalósíthatják művészi elképzeléseiket. Hosszas instanciázás után /ennek egyik fázisát jelzi a jelen kötetben közölt beadvány is/, ha anyagi támogatást nem sikerült is szerezniük tervükhöz, legalább annyit elértek, hogy a hatóságok nem gördítettek akadályokat a terv megvalósítása elé, s Így 1896-ban társadalmi alapon /szövetkezeti formában/ létrejöhetett a szinház. Társulata Sztanyiszlavszkij és Nyemirovics-Dancsenko tanítványaiból alakult meg,hozzájuk csatlakozott még néhány fiatal művész, aki egyetértett elgondolásaikkal .

Nyemirovics—Dancsenko a műsorterv irányítását vállalta magára. Több volt ez annál, mint amit nálunk a színházi dramaturg kötelmeinek tartanak: egy merőben uj szinház egész arculatát kellett meghatároznia a megfelelő Írók kiválasztásával és állandó foglalkoztatásával. A moszkvai Művész Szinház példája azóta is érvényes tanulsággal járt: egy szinház önálló arculatának kialakítása elválaszthatatlanul Összefügg a kifejezetten ennek a színháznak dolgozó, a szinház felfogását és atilusát már a darabok megírásánál figyelembe vevő Írók bevonásával és állandó foglalkoztatásával.

Ilyen Író volt a moszkvai Művész Szinház számára Csehov, akinek drámaírói nagyságát Nyemirovios-Dancsenko ismerte fel elsőnek. Felismerte, méghozzá annyira villám- 7 -