Szántó Judit, Sz. (szerk.): India színházművészete - Korszerű színház 37. (Budapest, 1962)
I. Balvant Gargi: Színház és tánc Indiában
Dzsagdis Csandr Mathur legismertebb müve a Konarak« Egy ősi templom legendáján alapul, amelynek romjai ma is odavonzzák a zarándokokat és látogatókat. Egy építőmester álmáról és csalódásáról szól, aki parancsot kapott a királytól, hogy a napisten tiszteletére harci szekér formájú templomot építsen. A felavatási ünnepségre megérkezik a király is, hogy megtekintse a templomot. Palotaforradaiom tör ki. A nagyravágyó "miniszterelnök" a templom ellen vonul és megtámadja azt. A hűséges kézművesek a hátsó kapun keresztül átcsempészik a nemes királyt a folyón. Amikor a miniszter betöri a kaput és belép a templomba, az építőmester elhatározza, hogy nem engedi át neki müvét. Felkuszik a tetőre és kihúzza a templomot egyensúlyban tartó rudakat. A templom összeomlik és mindent maga alá temet. A mű hatásosan ábrázolja az építész bonyolult jellemét. Látni, amint gyötrődve ingadozik a király iránti hűség és a művészet szeretete, .a müve megmaradására irányuló vágy és az elpusztítását sugalló ösztön között; világos, hogy az utóbbi tettel mentheti meg azt az eszmei alapot, amelyen a mű felépült. Azonban a műkedvelő társulatok, amelyek ezt a drámát bemutatták, nem tudták teljesen kifejezésre juttatni a téma mélységét és nagyszerűségét. Upendranath Ask, a színpadrajutás becsvágyától vezettetve, rekedt hangján és túlzott pátosszal, gyakran tartott felolvasásokat darabjaiból diákösszejöveteleken és műkedvelő körökben. E müvek erőteljes naturalista Ízzel ábrázolták a középosztályok életét. A főiskolai klubok, amelyeket teljesen áthatott a naturalizmus eszméje, könnyű feladatot találtak darabjaiban. Egyik-másik beszédfordulat és kifejezésmód talán mosolyt vált ki a nézőből, azonban, Ask müveiben kevés nyoma van az igazi drámának. A hindi dráma még tapogatózik. Átküzdötte magát a balszerencse és különféle csapdák dzsungeljén, a parszi színház vakitó tüzén, Praszad irodalmi-filozófiai darabjainak vad, sötét eseményein és a modernek józan tárgyila- 93 -
