Szántó Judit, Sz. (szerk.): India színházművészete - Korszerű színház 37. (Budapest, 1962)

I. Balvant Gargi: Színház és tánc Indiában

Girls a Macbethet is lefordította versben és sok történelmi színjátékot irt. Nyelvezete hajlékony és rugal­mas volt. Ezenfelül korabeli társadalmi problémákat is érintett, mint a családi kötelezettségeket, a hozomány­­rendszert és a többnejüséget, de heves szenvedélye leg­erősebben a történelmi és vallásos drámákban jutott kife­jezésre. A mitológiai alakokon keresztül a társadalmi haj­tóerők működését leplezte le. Történelmi darabjaiban alak­jait szerencsétlen körülmények között mutatta be, amelyek csak tragikus véghez vezethettek. Társadalmi és politikai erők egész lavinája döntötte őket romlásukba, és igy nagy­ságukban a görögöket idéző tragédiák születtek. Slradzs­­ud-Daula cimü történelmi darabjában, amely Bengália utolsó indiai uralkodójának.életét festi, egy olyan nemzet tragi­kus történetét mutatja be, amelyet árulók bomlasztottak fel, kis előnyökért idegeneknek dobva oda hazájukat. Ami­kor bizalmasai irigységből és személyes rosszindulatból elárulják, Siradzs-ud-Daula tragikus hőssé magasztosul. Az idegen hódítók hatalma jelentős, de végső soron a hamis barátok azok, akik számukra az utat egyengetik. Giris tragédiáit gyakran túláradó érzelmesség és a túlfokozott izgalom valóságos áradata önti el. Az a ked­velt szokása, hogy sok zavaros, befejezetlen jelenetet né­hány figyelemreméltóan kidolgozott résszel összepárosit, továbbá nehézkes, oktató nyelvezettel bélelt, emelkedett hangú versei gyakran elhomályositják a valódi szenvedély fényét. De müveiben megvannak az erős, őszinte érzés pil­lanatai is és időnként fel-felvillan a nagy dráma fénye. Giris, aki Moliére-hez hasonlóan szinész, iró és rendező volt egy személyben, egészséges alapokra fektette a színházat. A bengáliai színházban megteremtette a hiva­tásos rátermettség és a mesterségbeli tudás meghatározott mértékeit. Szinészi stilusa mozgásában rendkivül szabad és olyan hajlékony volt, hogy még a hosszadalmas részeket is szenvedéllyel és bájjal tudta megtölteni. A művészeti rea­- 79 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom