Szántó Judit, Sz. (szerk.): India színházművészete - Korszerű színház 37. (Budapest, 1962)

II. Vita a mai drámaírás és rendezés problémáiról

A színház az egyetlen művészet, amelynek eszköze az élő emberi lény. A szinész eljátssza a darabot és hozzáad­ja a magáét az alak értelmezéséhez. Shakespeare Shylockja és Lear királya nemcsak Shakespeare alkotása, hanem mel­lette száz meg száz rendezőé és színészé, akik minden kor­ban és minden országban tökéletesítették Shylock alakjának felfogását. Csehov Sirálya más darab lett volna, ha nem Sztanyiszlavszkij rendezi. Kevés drámairó fejezhette be darabját úgy, hogy nem változtatott rajta, mialatt a ren­dező kezében volt. Még Bernard Shaw és Tennessee Williams is változtatott darabjain a rendező értelmezésének és ja­vaslatainak fényében. Viták és összhang Az iró és a rendező közti kapcsolat bensősége - a veszekedésektől a teljes összMngig terjed. Bernard Shaw-t a rendező sokszor kitiltotta a próbateremből. Csehov elé­gedetlen volt darabjai rendezésével. A Sirály első előadá­sa olyan rossz volt, hogy a drámairó megszökött a szinház_ ból és az első vonattal visszautazott városába. Bertolt Brecht Londonban leállította Joan Littlewood, a hires ren­dezőnő Kurázsi mama-produkcióját, mert nem értett egyet elgondolásával. Még az olyan jól összeszokott partnerek is, mint Elia Kazan és Tennessee Williams, gyakran össze­különböznek bizonyos jeleneteken. De itt olyan nézetelté­résekről és kölcsönös segítségről van szó, ahol a drámairó is, a rendező is érti a mesterségét. Indiában a legtöbb kerületben nincsenek rendezőink. A négy - hindi, urdu, pandzsabi és szindhi - nyelvjárásban nincs több három rendezőnél. És ebbe a háromba Prithvi Radzsot is beleszámitom. Miközben százával Írják és rende­zik a darabokat, fesztiválokat szerveznek, drámapályázato­kat Írnak ki, évente színházi szemléket tartanak - nincse­nek rendezők! 136 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom