Szántó Judit, Sz. (szerk.): India színházművészete - Korszerű színház 37. (Budapest, 1962)

I. Balvant Gargi: Színház és tánc Indiában

A "Kis Balett"

A függöny felgördül. Falusi vásárt látunk, annak minden varázsával. Az ékszerkereskedő, a házaló, a gyümölcsárus serényen kínálja portékáját. Fecsegő asszonyok és parasztok sürögnek-forognak ide-oda. Itt van a bábjátékos kis sátrával, amely drámájának bűvös világát rejti. Itt van a pávatollakkal diszitett dobos. Hirtelen ráver a dobra. A bábjátékos hangosan szólítja az embereket, hogy jöjjenek sátrába és nézzék meg a Ramajanát. a bábok előadásában. Ezek azonban nem bábok, amelyek emberi mozdulatokat majmolnak, hanem maszkírozott emberek, akiket egy mesteri tudásu bábjátékos a zene és a ritmus szálain irányit. Széles, lendületes mozdulataikkal a képzelet minden színét és erejét megtestesítik. Vannak itt repülő királyok, beszélő madarak és majomsereg, amely Ravana, a tizfejü démonkirály ellen harcol. És itt van Martosa, aki önmagát arany gazellává változtatja. A révész csónakjában áthozza a folyón Rámát, Szitát és Laksanát. Dzsatajus, a madarak királya megsebesül és meghal. Elkeseredett dühét, amikor csőrével ellenfelére támad, hogy széttépje, hörgő és kapkodó lélekzetü haláltusáját és végül halálát mesteri hitelességgel ábrázolják. Ezek az előadások bemutatják az emberben és állatban egyaránt élő érzelmek egységét. Olyan világ nyilik itt meg, amelyben minden szerep mintegy szétfeszíti az egyedi lény burkát és nagyobb méreteket ölt.

Két nagyszerű bábjátékos, kezükben csengőkkel ellátott hosszú, sokszínű rúd, a nyilt színpadon elrendezi a díszleteket, összehajtogatják a függönyöket, behozzák az erdőt /egy festett banánfát/ és a színpadra görgetik a hegyeket. A bábjátékosok a teremtés láthatatlan erőiként miniatűr világot állítanak fel, amely magában rejti a mi nagy világunk valamennyi konfliktusát, feszültségét, színeit és erőit. A maguk groteszk megjelenésében az élet két oldalát ábrázolják, a komolyat és a vidámat, az okosat és- 126 -