Szántó Judit, Sz. (szerk.): India színházművészete - Korszerű színház 37. (Budapest, 1962)

I. Balvant Gargi: Színház és tánc Indiában

világi szokások közepette, amelyek a darabot szemléletessé és elevenné teszik.

A Prithvi Radzs szinház egy ember megszállottságából keletkezett, aki családtagjait, fiait, unokaöccseit és unokatestvéreit, továbbá egy sereg tehetséges színészt gyűjtött maga köré. Az általa kiképzett szinészek legtöbbje Prithvi Radzs beszéd- és játékstílusát másolja. Rájuk nyomta bélyegét és kis Prithvi Radzsokat teremtett, akik úgy szavalnak és sóhajtoznak, mint mesterük. Legtöbb szi-* nésze a színházat ugródeszkának használta a filmhez; azonban Szohra Szegal, a társulat legtehetségesebb jellemszinésznöje és Usha Begam, a hagyományos hősnő, valamint néhány más művész és féltucat unokatestvér és unokaöccs tüzen-vizen keresztül Prithvi Radzs mellett maradt.. Még három fia is, akik egymás után játszották Bahadur Kánt, átvonult a filmhez és szerepét a legfiatalabb fivérnek engedte át. Maga Prithvi Radzs, az utolsó tizenkét évben Pathant játszotta. Amint idősebb és nehézkesebb lett, a kemény, szögletes Pathan is az ő hatalmas alakját öltötte fel.

Prithvi Radzs előadásaiban a hősnek mindig nemesnek kell lennie. A kapzsiság vagy gonoszság legkisebb foltját is, amely a tiszta jellemet elronthatná, azonnal letörli és az alak frissen mosva - keményítve és hófehéren jelenik meg ismét a porondon. Szerepei erősen túlzottak. Prithvi Radzs az érzésektől fulladozva árasztja szózuhatagát, úgy beszél, mintha kergetnék, és félig megrágott mondatokat köp magából. Nyelvének jellege tisztázatlan. Hogy úgy mondjuk, vagy az orr, vagy a fog mindig hiányzik belőle. A Pathanban a dörmögő, köpködő és kuncogó Prithvi szerepének minden hangulatát a zajok és szavak áradatával fejezi ki. Valamilyen érzelmi csúcspontig korbácsolja magát, és ennek az izgalomnak a hatalmában reszket és vacog. Vad, zabolátlan játéka illik Pathan szerepéhez, aki elemi szenvedélyektől hajtott, hatalmas, nagylelkű ember; de az Áldozat- 99 -