Knyebel, Marija: A színészi szó - Korszerű színház 35-36. (Budapest, 1962)

A színészi szó

ban már alig látható kis ponttá nem zsugorodott; vagy pedig ittam az undorító pálinkát, amennyi csak belém fért, mig eltompultam és nem éreztem a hosszú órák és napok múlását." Miután Csehov felvázolta a vasútállomás főnökének életkörülményeit, rátér magára a cselekményre. Az állomásfőnök feleségével kettesben Ünnepli az uj évet, az asszonnyal, akit ő nem szeret, de aki őt szereti. "Bármennyire gyötört is engem az unalom, arra készül­tünk, hogy az ujesztendőt szokatlan ünnepélyességgel fogad­juk és kissé türelmetlenül vártuk, hogy tizenkettőt üssön az óra. A dolog úgy állt, hogy volt nekünk két üveg pezs­gőnk, nagyszerű és valódi, címkéjükön a Veuve Cliqout fel­írással..." öt perccel tizenkettő előtt a férfi felnyitotta az üveget, amely hirtelen kicsúszott kezéből. "De azért legföljebb egy pohárnyi pezsgő ömlött ki be­lőle, mert sikerült idejében felkapnom és habzó száját az újammal befödnöm.- No, boldog ujesztendőt, uj szerencsét! - mondtam és töltöttem két pohárral - Igyál! Feleségem kezébe vette a poharát és ijedt tekintettel meredt rám. Elsápadt, arcán rémület tükröződött.- Leejtetted az üveget, ugy-e? - kérdezte.- Le, igen. No és? Mi van abban?- Az nem jó - felelte ő -, és még jobban elsápadt. Rossz előjel. Azt jelenti, hogy ebben az évben valami rossz fog történni velünk.- Micsoda fehérnép vagy te - sóhajtottam. - Okos asz­­szony létedre bolondságokat fecsegsz, mint valami öreganyó­ka. Igyál.- Adja isten, hogy csak bolondság legyen, de... egész biztos, hogy történni fog valami! Majd meglátod! Nem is érintette ajkát a pohárhoz, hanem félrehuzódott és gondolataiba merült. Én néhány elcsépelt frázissal fe­jeztem ki véleményemet az előítéletekről, megittam fél üveg- 68 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom