Knyebel, Marija: A színészi szó - Korszerű színház 35-36. (Budapest, 1962)

A színészi szó

Jelent meggyőzni, megmagyarázni? Ez azt jelenti, hogy átad­juk partnerünknek látomásainkat; arra van szükség, hogy ne csak önök, hanem partnereik is lássák mindazt, amit önök látnak. Nem lehet általában elmondani valamit,nem lehet ál­talában meggyőzni valamiről. Tudni kell, hogy miért akarunk valakit meggyőzni, s tudni kell, kit akarunk meggyőzni. Tanulmányozzák a közlés, a kölcsönös cse­lekvés folyamatát. Valódi cselekvés nem jöhet létre a kapcsolatteremtés szerves folyamata nélkül. Kapcsolatot teremteni - mondta Sztanyiszlavszkij - erőltetés nélkül kell, másként mihelyt a színész "kapcsola­tot kezd teremteni", máris kimered a szeme. A kapcsolatte­remtés előhang a cselekvéshez, cse­lekvéseket és feladatokat igényel. Meg kell tanulnunk, hogy ne a szavak hangjait sugalmazzuk valakinek, hanem alakokat, látomásokat. Térjünk vissza Csackij monológjához és képzeljünk el egy olyan szinészt, aki homályosan látja azokat az embere­ket, akikről Szofjával akar beszélgetni. Az ilyen szinész, mint már fentebb is mondottuk, je­lenetének próbája alatt azt a feladatot tűzi maga elé, hogy lássa is mindazt, amiről beszél, s ezért feltétlenül erre a feladatra fordítja minden erejét és elzárkózik partnerei elől. A technikai feladatok hatalmába kerül, amelyeknek semmi közük sincs Csackij feladataihoz és cselekedeteihez. Következésképpen,hogy jogunk legyen "átplántálni part­nerünkbe látomásainkat", hogy jogunk legyen átadni neki a képzeletünk alkotta képeket.hatalmas munkát kell végeznünk, először önmagunknak kell összegyűjtenünk és rendszereznünk a közléshez szükséges anyagot, vagyis bele kell hatolnunk annak lényegébe, amit ét akarunk adni, ismernünk kell azo­kat a tényeket, amelyekről beszélni akarunk, a föltétele­zett körülményeket, amelyekre gondolnunk kell és lelki sze­meink elé kell idéznünk a megfelelő látomásokat.- 60 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom