Knyebel, Marija: A színészi szó - Korszerű színház 35-36. (Budapest, 1962)

A színészi szó

késztet bennünket Repin arra, hogy szinte halljuk a hahotázó zaporozajeiek hangjának csengését vagy IV. Iván rémült kiáltását, s hogyan képes (Repin) a festészet eszközeivel visszaadni azt, ami látszatra elérhetetlen a képzőművészet számára.

Repin munkásságának kutatója, Grabar azt mondta, hogy "Repin művészetével széttörte az ábrázolási lehetőségek minden határát, amelyek a művészetet gátolták. Megmutatta, hogy az, amit eddig a festészetben megengedhetetlennek és csak a szépirodalom eszközeivel megvalósíthatónak tartottak,teljesen kifejezhető a képzőművészet eszközeivel is."^

Idézzük fel Kramszkoj 2// Szuvorlnhoz^ irt levelét, amelyet közvetlen azután irt, hogy Repin műtermében megnézte a Rettenetes Iván és fia. Iván cimü, még befejezetlen festményt.

A megrendült Kramszkoj ezeket irta:

"...Mindenekelőtt a Repinnel való tökéletes elégedettség érzése töltött el. íme egy mű, amely méltó a tehetséghez. ítéljen ön. Az előtérben szembeötlően jut kifejezésre a gyilkosság akaratlan volta! Ez a fenomenális vonás rendkívül bonyolult és mindössze két alak oldja meg. Az apa szöges botjával fia halántékára csapott, de úgy, hogy a fiú a földre zuhant és elöntötte a vér. Egy pillanat s az apa rémülten felkiáltott, fiához vetette magát, megragadta, mellé ült a földre, térdére emelte és fél kézzel szorosan, szorosan rátapadt a halántékon levő sebre (a vér azonban tovább ömlik az ujjak között), másik kezével derekánál fogva szorosan magához öleli és csókolja szegény, végtelenül rokonszenves fiának fejét.ő maga pedig üvölt (igenis üvölt) a rémülettől és a tehetetlenségtől. Az apa fél arcát (arca

^Repin: Előadások és anyagok gyűjteménye. SzU Művészeti Akadémiája, 1952. 8-9. p.

2^Kramszkoj, Ivan (1837-1887) kiváló orosz festő és esztéta

^Szuvorin, Alekszej Í1834-1912) orosz polgári újságíró, dúsgazdag lap- es könyvkiadó- 131 -