Alterescu, Simion: Rendező, dráma, színház - Korszerű színház 34. (Budapest, 1962)

A rendezés néhány kérdéséhez

nulmányozva kifejti, hogy "amilyen »értékben a történelem, az archeológia, a szövegkritika, a vallások éa mitoazok tanulmányozása segítségével mag tudjak ismerni az antik gondolkodást, oly mértékben tudjak klasszikusainkat is kapcsolatba hozni az antikkal," /"L'imgae plus exacte des ancertes fera mieux valoir celle de leurs descendente".

A jelenkori idealista esztétika azonban támadást indított az ellen a történeti módszer ellen is,amely,bár távol áll attól, hogy materialista legyen, mégis a színházművészetet és a színháztudományt úgy tekinti, mint "az emberi gondolat szép és eleven formáját, amely méltó arra, hogy tiszteljék és önfeláldozással szolgálják,

A szovjet szinháztudományi szakemberek értekezletének - amelyet a népi demokratikus országok szinháztörténészeinek részvételével 1958 áprilisában rendeztek meg Moszkvában - volt elsősorban az érdeme, hogy megvitatták és körülhatárolták a színháztörténet, mint tudomány megalkotásának elméleti és történeti feltételeit.

Világossá vált, hogy a azinháztörténet-tudományos megalkotásának előfeltétele annak az elismerése, hogy a történelmi materializmus a színháztudomány kizárólagos alapja. A szovjet színháztudomány léte első pillanatától kezdve harcolt a burzaoá objektivizmus, a dogmatizmus, a vulgárszoclológia, a klasszikus örökséggel szemben megnyilvánuló nihilista magatartás, a formalizmus és esztéticizmus megnyilvánulásai ellen.A szovjet színháztudomány fejlődéséről szóló referátum rámutatott arra, hogy a szovjet színháztudomány kezdeti szakaszát a vulgárszociológiával való szembe-73 i.m. 74/ i.m.

92 -