Alterescu, Simion: Rendező, dráma, színház - Korszerű színház 34. (Budapest, 1962)
A rendezés néhány kérdéséhez
Létét, azoknak az eseményeknek a magyarázatával, amelyeket az ábrázolt művész átélt. Csupán a társadalmi hovátartozandó ság megállapításéval nem lehet meghatározni egy művész életművének az értékét - ez jellegzetesen vulgárszociológiai hiba, amelyet nem is kevés életrajziró követett el. Az életrajzirónak sokkal bonyolultabb feladata vans össze kell kapcsolnia a művész társadalmi attitűdjének elemezését a pszichológiával, finom marxista esztétikai elemzéssel,olyan módon, hogy a művész egyéniségét és életművét a Kora által fölvetett feladatoknál a nagy történeti eseményekkel kapcsolatban elfoglalt magatartásától függően vizsgálja, annak alapján, ami ebből alkotótevékenységében visszatükröződik. Valamely művésznek a történeti materializmus szemszögéből való elemzése nemcsak egy bizonyos kor alkotójának társadalmi és művészi hovátartozáeát határozza meg, nemcsak a művész osztályhelyzetének és művészi munkájának összekapcsolódását vizsgálja, hanem aprólékos tanulmányozása az alkotóművész különleges sajátosságainak is. Ez azt jelenti, hogy tanulmányoznia kell a művész alkotásának tartalma és formája közötti kapcsolatot, részletekbemenően jellemeznie kell a művész egyéniségét és működésének jellegét. A művészi alkotás sajátosságának meghatározása az alkotás leglényegesebb művészi értékeinek és a művész egyéni vonásainak kiemelését jelenti. A szinháztörténéezeknek az a feladatuk, hogy olyan monográfiákat hozzanak létre, amelyek a múlt legértékesebb müvészegyéniségeinek munkájából a jelenkori színházművészet fejlődése szempontjából hasznos tanulságokat vonjanak le. Igaz, hogy nem a monográfiák alkotják a színháztörténetet. De nem kevésbé igaz az is, hogy a nagy személyiségek a művészetben nemcsak mint egyéniségek jelentősek, hanem mint irányzatok és iskolák képviselői is. Ezért minden monográf iának elsősorban azt kell kiemelnie, hogy a művészi személyiségnek mi volt a Jelentősége a művéezet fejlődésének adott történeti viszonyai között.- 102 -
