Sztanyiszlavszkij: Új ösvényeken - Korszerű színház 33. (Budapest, 1962)

Megjegyzések a színházi kritikáról

lóik Meluzovja stb. merül fel, Salviniról Othello, Lear ki-Vf rály, Corrado jut az eszembe. Azt se felejtse el, hogy egy színészről már csak azért is nehéz véleményt alkotni, mert tehetségén kivül emberi bája és varázsa van vagy például tehetséges, de ellenszen­ves. Amikor az ellenszenvet legyőzi a tehetség, még nem olyan nehéz megítélni a tehetség erejét, de amikor az egyé­ni varázs is belekeveredik a dologba, már ugyancsak nehéz eligazodnunk és elválasztanunk a varázst a tehetségtől és az alkotástól, a műtől. Vannak színészek, akik bármit csináljanak is, nagyon kedvesek, de soha semmit nem alkottak és nem is fognak al­kotni. Igen, igaza van. A mi művészetünk a legnépszerűbb és minden művészet közül a leghozzáférhetőbb mindenki számára. Teljes biztonsággal Ítél felőle lényegében mindenki. Majd­nem mindenki szereti, sokan érzik, kevesen értik, mindössze néhány ember ért hozzá. Nem tréfálok. Ez pontosan igy van. A legegyszerűbb dolgokat nem értik meg, például hogy a mi művészetünk ugyanúgy megköveteli, mint a többi művészet, az alkotás teljességét és befejezettségét. Más művészetek­kel kapcsolatban ezt megértik. Ha egy mellszobornál ragyo­góan csinálták meg az arc felsőrészét, az alsórésze azonban csak a mintázáshoz előkészített agyagcsomóra emlékeztet, senki sem fog műalkotásról beszélni. Ha egy képen a fákat Levitan festette, az embereket Vrubel^^, a felhőket pe­*Corrado: Paolo Giacometti /1816-1882/ olasz drámairó Polgári halál cimü drámájának főhőse. **Levitan, Iszaak /1861-1900/ nagy orosz tájképfestő. ***Vrubel, Mihail /1856-1910/ kiváló tehetségű orosz festő, aki azonban élete második felében a dekadens, modernista áramlat hivévé lett és misztikus-fantasz­tikus képekre pazarolta tehetségét.- 84 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom