Sztanyiszlavszkij: Új ösvényeken - Korszerű színház 33. (Budapest, 1962)
A színész munkájáról szóló mű előzetes anyagából
Leültem volna a függönynél és gyönyörködtem volna Mocsalovban. Olyankor, amikor távozott a színpadról, az előző jelenet szerezte benyomásokat raktároztam volna el magamban és remegve vártam volna visszatérését. Még csak nem is tanultam volna tőle, mert az ilyen játékot úgysem lehet eltanulni - csak ültem és gyönyörködtem volna és takarékoskodtam volna erőmmel a következő napra, arra az előadásra, amelyiken Mocsalov nem játszik. Ó, akkor aztán egészen más a helyzeti Hogy csak legalább némileg megközelíthessük azt a hatást, amelyet tegnap a zseniális szinész tett a közönségre, a rendezőnek színháza minden erejét maga köré kell gyűjtenie: a szinészek tehetségét és alkotómunkáját, a rendező, a diszletező, a jelmeztervező, a kellékesek, a világosítók tapasztalatát, képzelőerejét és találékonyságát, művészi leleményt, hang- és fényhatásokat, tömegjeleneteket, apróságokat, részleteket stb., stb. Az erős, hangzatos és erőteljes zenekar karmesteréhez hasonlóan a rendezőnek is mindenkit és mindent egyesítenie kell és tapasztalt, tehetséges kézzel egyetlen közős cél irányába kell szorítania: ezt a célt a szerző mutatja meg darabja alapeszméjében. A meiningeni társulat tehetséges rendezőjének, Chronegknek* szemrehányást tettek, hogy díszleteiben az ajtók túlságosan hangosan csukódnak, lovagjainak vértjei túlságosan csörömpölnek, a statiszták túl hangosan játszanak, s mindez elvonja a figyelmet a főszereplőről. Chronegk vállat vont és nagyon sajnálkozott, hogy előadásai nem tették a közönségre a kivánt hatást.- Éppen ellenkezőlegI - heveskedtek beszélgető társai. - El vagyunk ragadtatva, a bolondulásig tetszett nekünk...mi ...mi... Mi nem tapasztaltunk semmi ilyesfélét! Csak most értettük meg a színház jelentőségét és erejét, ön megmagya*Chronegk, Ludwig /1837-1891/ a meiningeni szintársulatnak színésze, majd rendezője, végül intendánsa és igazgatója.- 24
