Moussinac, Léon: Kézikönyv a rendezésről - Korszerű színház 32. (Budapest, 1962)

Első rész: A rendezés elméletéről

síkban érzékeli a színjátékot, a régi tipusu színházban pedig úgyszólván semmi domborzatot nem lát /ellentétben az ókori színház féldombormüszerü hatásával, amely a szinpad mélységének hiányából fakadt/. A festő képalkotását inkább a színek összegyűjtése jellemzi, semmint a szó szoros értelmében vett rajzolás. Egy portré vagy bármilyen kép elrendezésében gondosan megválasztott színskálát használ megvan a maga "palettája". Ugyanezt teszi a rendező is, csak több szabadsággal. A szin stílusának elemei közé tartozik. Valamely dráma előadásának értéke részben attól függ, menynyire tud a rendező játszani a színekkel, csakúgy, mint a hangokkal. Észrevehettük, milyen fontosságot tulajdonit Gordon Craig, a dráma atmoszférájának megteremtésében, a színek megválasztásának /a Macbeth példája, 1.31-32.oldalt/ Attól a rendezőtől, akitől a festészet idegen, éppúgy idegen marad a színház művészete is. Nem tehetne mást, mint hogy egy festő Ízlésére vagy tehetségére bizza magát; márpedig a festő még egyetlen elem vonatkozásában is csak munkatársi, nem pedig irányitói szerepet játszhat az előadásban, mert ellenkező esetben a színjáték lényegbeli egysége nem valósítható meg.

így hát a rajzkészség a rendezőnél korántsem lebecsülendő adottság. Meyerhold, Gordon Craig maguk rajzolták díszleteiket és jelmezeiket.1^

f/ A filmet, mert a színházhoz hasonlóan a film is az idő és a tér művészete, és mert a két művészetnek mind hasonlóságait, mind különbségeit ismerni kell és jól megőrizni őket emlékezetünkben; és mert a színészekre /és az Írókra/ gyakran hatott e kifejezési mód szenvedélyes erex/ A moszkvai Művész Színházban "a rendező alkotta meg az egész előadás tervrajzát és vázlatát, és ezeket ruházta fel aztán a festő a színek harmóniájával." Franciaországban Gaston Báty maga rajzolta és festette makettjeit, ezt tette néha Jouvet is /Malborough háborúba megy/, azóta pedig, például Douking'és fiarsacq.