Barrault, Jean-Louis: Gondolatok a színházról - Korszerű színház 31. (Budapest, 1962)

III. Szemközt a művekkel

Förtelmes bűnökbe torkolló családi históriákhoz, törvényes bosszúkhoz kapcsolódik itt szervesen az igazság problémájának lényege. Oresztész megöli anyját, aki megölte férjét. Mindkettejüknek jó oka volt igy cselekedni. De hogyan végződik ez az ügy Oresztész számára?

Vajon az igazságszolgáltatás régi tétele győz-e»vagyis a hatalmi erőszakon nyugvó igazság, amelyet a föld istenségei, az Erinniszek követelnek - azok az istenségek, akik érezhetően egy régi civilizációhoz tartoznak, amilyennel Mexikóban és Peruban, az emberáldozatok földjén találkozunk? /Bizonyos, hogy egykor ezek az istenségek az egész civilizált világ felett uralkodtak./Vagy az igazságszolgáltatás uj törvényei, amelyek észokokra, az értelemre, a szánalomra és a könyörületre hivatkoznak? Az uj törvények, amelyeket a fiatal istenek, Apollón és Athéna akarnak bevezetni, egyetértésben a jelenleg uralkodó istennel, akit Zeusnak hivnak?

Ebben a kérdésben rejlik az Oreszteia egész problémája. Két isteni világ ütközik össze egy emberi ügy kapcsán. A i'égi világ: az Erinniszek; és az uj világ: Apollón és Athéna.

A megoldás lehetetlennek látszik.

És egyszerre csak, hála az emberi bölcsességnek, hála a szent rábeszélőképesség mágikus hatalmának, megtörténik a megbékélés, megmutatva az embereknek, hogy az élet egy megosztott világban is lehetséges marad, bebizonyítva, hogy mindent, ami igazán szép ezen a világon, az ellentétek öszszehangolása teremt meg.

Hála Athéna varázsos bájának, a föld istenségei, az Erinniszek - akiknek feladata az volt, hogy üldözzék és halálra gyötörjék a bűnösöket, utolsó csepp vérüket is kisziva - Eumeniszekké, vagyis jótevőkké változnak és ártó, negativ istenségekből pártfogó, pozitív istenségek lesznek.

A jognak egyszerű módosításával létrejöhetett a megegyezés.- 85 -