Barrault, Jean-Louis: Gondolatok a színházról - Korszerű színház 31. (Budapest, 1962)

III. Szemközt a művekkel

4. A szerkezet

Mielőtt megvizsgálnánk az Oreszteia szellemi világát, álljunk meg egy pillanatra a számtalan formai probléma előtt, amelyeket e totális alkotás fölvet:

A nyelv problémája.

A kórus problémája.

Az alakok tanulmányozása.

Az előadás materiális problémái: díszletek, jelmezek, maszkok, zene.

A játék technikai problémái: ének, dikció, mozgás; mindaz tehát, amit a színésznek tudnia kell, hogy tökéletesen szolgálhassa ezt a müvet.

a/ A nyelv

Véleményünk szerint az Oreszteia bemutatása csak teljességében indokolt; hiszen három órányi komor tragédiát kell átélnünk, hogy végül is Athéna szent rábeszélőképessége az utolsó negyedórában megszabadítson "meddő szorongásunktól".Élményünket hegyi kiránduláshoz hasonlíthatnánk; az emelkedés lassú és utunkat köd burkolja,de a végén, pontosan a csúcson a köd hirtelen, mintegy varázsütésre eloszlik és egyik percről a másikra bontakozik elő a nap fényözönében az egész látóhatár.

Claudel meglévő fordításában a három darab túllépné a szokásos színházi előadások idejét.

így hát André Obey-val elhatároztuk, hogy Paul Mázon nagyon szép szószerinti fordítása alapján létrehozunk egy drámai és ugyanakkor tömör fordítást. Lemérve a görög szöveg időtartamét, arra törekedtünk, hogy a francia szöveg se tartson tovább. Ha egy bizonyos replika a görögben tizenkét másodpercet vesz igénybe, meg kellett próbálni, hogy a franciában is tizenkét másodperc alatt tolmácsoljuk, ügy gondoltuk, hogy ilyen módon- fokozhatjuk a drámai tömörsé- 68 -