Barrault, Jean-Louis: Gondolatok a színházról - Korszerű színház 31. (Budapest, 1962)
II. A színészről
az azonosulás, annál Inkább osztozhat az őszinteségben a színész és az alak egyaránt. Vannak azonban olyan esetek, amelyekben az alakkal való teljes azonosulás katasztrófára vezethet: például a színész halálára. Éppen a halál esetében a színész kénytelen bizonyos pillanatban ’♦leválni" alakjáról, és be kell érnie aszal, hogy csak kivetíti magából. Játéka továbbra is igaz marad, ha ez a "kivetítés" őszinte. Bizonyos, hogy a halál szélsőséges eset, de az eltolódás színész és szerepe között állandó: engedelmeskedés a rendezésnek, alkalmazkodás az egész színpadhoz,a környező színházi levegőhöz, alkalmazkodás a többiek játékához, az érthetőság követelménye, a világítás figyelembe vétele, a kellékek keresése a kulisszák között, a cselekmény többékevésbé kikristályosodott "lerövidítései" - stb., stb. A színész és az alak egymáshoz való illeszkedése azokra a vásári képekre emlékeztet, amelyeken a színek nem illeszkednek bele pontosan a rajz kontúrjaiba. Az igazság szabályához tehát tudni kell: az őszinteség az alak dolga, a színészé pedig a titkos önkontroll. A' színész állandóan tegye föl magának a kérdést: "A magam őszintesége mellett, vajon alakom és főképpen ő. elég őszinte-e?" Hát Így fest a színészi játék öt alapszabálya. Ezeken az alapszabályokon épiil fel a művészet és bontakozik ki a tehetség. Ez a színészi tanulmányok élső ciklusa. Mint ahogy az alapfokú, középfokú és felsőfokú iskolákban azzal telik el az időnk, hogy élőiről kezdve egy-egy ciklust, elfelejtjük, amit olyan nagy fáradsággal tanultunk meg - most könnyen lehet, hogy olyan szabályokhoz érünk, amelyek látszólag ellentmondanak az előzőknek. Valójában azonban nem ez a helyzet. Az érettségiig azt tanuljuk, hogy kétszer kettő négy; az érettségi után rájövünk, hogy ez nem igaz, nem alapvetően igaz. De azért a "kétszer kettő négy" érvényben marad. A magasabb szabályok nem semmisitik meg az érvényes szabályokat, inkább tökéletesítik, kifinomitják őket. És ugyanígy:, a költői színház nem rombolja le a realista színház érvényét, hanem felfokozza azt.- 32 -