Barrault, Jean-Louis: Gondolatok a színházról - Korszerű színház 31. (Budapest, 1962)
II. A színészről
A szubjektív megfigyelésnek ez a módja az utánzás felé Irányit minket. Az utánzás a szellem játéka, amelyet megfeleld munkával kifejleszthetünk. Tehát: a megfigyelést ás az utánzást meg lehat tanulni. Bizonyos, hogy a helyes megfigyeléshez és a helyes utánzáshoz érzék és tehetség kall. Viszont lehet valaki rátermett és tehetséges és egy bizonyos fokon túl mégsem tudja, hogyan figyeljen meg és hogyan utánozzon. Pedig a megfigyelés és az utánzás tudománya a színészi játék második alapszabálya - a hitelessé« szabálya. A hetáwm való törekvésnek csak sokkal később szabad jönnie: utolsónak. Mindenki tudja, mit jelent a színházi "hatás". Amikor hatásról van szó,az ember a kereskedő utol-* só mondatára gondol: "Becsomagolhatom, kérőm?" Nem ezzel a mondattal kezdi el ostromolni a kereskedő a vevőt. A hatás csak a végső lökés, amellyel utolsónak szabad csak törődni és csak akkor, ha elsősorban kiváló eladónak bizonyultunk. Ha szavunk hallható és érthető lesz, és ha megfelelően megfigyeltük alakunkat egészen addig, mig teljesen át nem járt bennünket, vagyis: képesek nem vagyunk utánozni, magunkévá tszmi és uj életre kelteni, akkor lép életbe a harmadik szabály. Xz három rövid,de elsőrendűen fontos kérdésben foglalható össze: hennán jövök?, hova megyek?, és milyen állapotben vagyok? Szén a téren a vélemények megoszolhatnak, de a színésznek kötelessége, hogy a cselekmény minden pillanatában megalkossa feleletét mindhárom kérdésre; még akkor is, ha a kulisszák mögött vanl Vegyük, példaképpen, Scapint... Nápolyban vagyunk. Nápolyban meleg van. Délen vagyunk, ugye? Délen elterjedt szokás & "szieszta”. Scapin sem mulaszthatja el. Sőt, azt is el lehet képzelni, hogy Scapin a szieszta királya. Scapin, miként az állatok: eszik, alszik,szeretkezik - és játszik. Vagy teljesen kikapcsolja magát mindenből, vagy pedig lázasan tevékeny. Ô a kikapcsolódás királya. Hozmán jön? Ördögbe is!Az álmok birodalmából! Octave 29 -
