Barrault, Jean-Louis: Gondolatok a színházról - Korszerű színház 31. (Budapest, 1962)

IV. Jegyzetek munka közben

tói kezdve a primadonnáig, egyetlen szinházi ember sem tud többé kilépni.

Nem is szólva a főpróba légköréről.

Valami,hivatásunkból eredő elváltozás révén érzékeink kétségtelenül kifinomulnak és eljutunk odáig, hogy a nézőtér pulzusát a függöny felmenetelének pillanatától kitapogassuk. Legtöbbször már az első replikák alatt megérezzük, hogy a közönség résztvevő lesz-e vagy hűvös, szives-e vagy "száraz"; vajon tehetséges lesz-e a nézőtér vagy sem.

A pantomimről

Az 54 drámai mű között tiz év alatt mindössze 3 panmimot mutattunk bes a Baptiste-ot 1946-ban, a Megifjitó csodaforrást 1947-ben, 1956-ban pedig a Versenyváltozatokat.3^

Miért ilyen keveset? Először: nagyon nehéz életképes pantomimtémát találni, másodszor: a mostani pantomim műfaji jellegzetességei még mindig elég bizonytalanok.

A pantomim mindenekelőtt cselekvés, amely kizárólag a jelenben zajlik. Semmi elbeszélés, semmi magyarázat. Egy

x/ Az említett pantomimek közül a már többször emlegetett Baptiste Jacques Prévért neves modern francia költő /sz. 190O/ librettójára készült, Marcel Carné Szerelmek városa cimü filmje nyomán, ahol Baptiste-ot szintén Barrault alakította. - A Megifjitó csodaforrás /La Fontaine de Jouvence/ tárgyát Auguste-Emile Bergerat /104-5-1923/ hasonló cimü, 1906-ban bemutatott mitológiai vigjátókából merítették; librettóját Boris Kochno /sz. 1904/ orosz származású balett-szakember, Djagilev tanítványa, sok sikeres balett szövegkönyvirója irta,

zenéjét pedig Georges Auric /sz. 1899/ nevês francia zeneszerző szerezte, aki számos baletthez, filmhez és drámához komponált zenét; Barrault számára 0 irta Féval Púposának kísérőzenéjét. - A Versenyváltozatok /Suites d*une course/ librettóját Jules Supervielle, neves francia.költő és drámairó /ez. 1884/ irta.- I09 -