Barrault, Jean-Louis: Gondolatok a színházról - Korszerű színház 31. (Budapest, 1962)

IV. Jegyzetek munka közben

hatoló öntudat, ime ez az ő emberi szertelensége, az ő Y / hübrisze és ez rosszabb, mint a legelvakultabb hit. Ham­let ! Hamlet, én boldogságom és én gyötrelmem! Minél több időt töltök vele, annál jobban megijeszt. Ma úgy tűnik nekem: ahhoz, hogy az embert a legjobban át­járja, ahhoz sokat kell szenvedni. Ha az ember boldog, nem tudja eljátszani a Hamletet. Ahol boldogság van, ott nincs többé szorongás. A boldogság megöli a szorongást. Kivéve talán az olyan kisembereket, mint a Hajós, a Sirásók, to­vábbá az egy Fortinbras, itt mindenki a szorongásban évie­kéi. "A hideg csak úgy mar s átjárja a szivem." De bármilyen félénken állok is Hamlet előtt, ma úgy szeretem, mint idősebb fivéremet. Nagyon őszintén mondom: számomra élő, létező lény. Ha rosszul ismerem, úgy én va­gyok határozatlan, bizonytalan jellemű, nem ő. Én vagyok az, aki nem tudom helyesen látni őt. Ss hasonlóképpen van még néhány színpadi alak, amely körülöttem életre kelt. Hamlet mellett itt van Kafka Peré­nek Joseph. K.-ja,"0^ Baptiste a Szerelmek városa cimü pan­tomimből és végül Mesa, Claudel Delelőjéből. ügy érzem, olyan világban élek, amelynek életét ők is megosztják. Hamlet már jóval előttem is élt, de a színháznak ebben a xt A hübrisz görög szó, amely szertelenséget, mértéktelen­­séget jelent. Ez a tulajdonság, amely az embert megil­lető sorson felülemelkedő magatartásra vezet, volt az antik drámai hősök "tragikus vétsége" és mint ilyen, előidézte a tragikus katasztrófát. Ilyen hübrisz volt például az Oreszteia Agamemnonjának részéről az, hogy elfogadta a csak isteneket megillető biborszőnyeget. A Per Írója a cseh Franz Kafka /1885-1923/, a nyugati világ ma egyik legdivatosabb Írója; regényeit sokfelé dramatizálják. A Pert 1947-ben mutatta be Barrault, de előadta Piscator és Gustaf Gründgens is, sőt, opera is született belőle; másik regényét, a Kastélyt először Berlinben vitték színre; Barrault 1957-ben mutatta be, a Pol Quentin által adaptéűlt Max Brod-féle dramatizá­­lásban.- 106 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom