Vallentin, Maxim: A rögtönzéstől a színdarabig - Korszerű színház 30. (Budapest, 1961)
Próbamunka és a rendezői tevékenység előrehaladása
azt tartósan befolyásolják. Minél kevésbé ragadja meg a néző tudata ezeket a szimbólumokat, és minél inkább belekapcsolódnak a néző lelkének tudatalatti folyamataiba, annál maradandóbb lesz hatásuk, mert a megkövesedett fogalmakban veszteglő tudat nem ragadhatja meg és nem törheti szét őket olyan könnyen. E szimbólumok hatását egy, a drámai színháztól egyébként teljesen távoleső művészeti ág példáján világíthatjuk meg, amely ezeket céljainak megfelelően bőségesen alkalmazza. Csak ennek a megvilágításnak a kedvéért utaljunk itt a plakátmüvészet egy eljárására, az egyetlenre, amely közös lehet a rendezés művészetével, amelyet azonban a színházi rendező csak egyéb sokrétű kötelezettségének lelkiismeretes mérlegelése mellett alkalmazhat, mig a plakátmüvész gyakran alkotó munkája uralkodó tényezőjévé kénytelen azt tenni. De éppen ezért hasznos lehet itt ez az utalás. A plakátmüvész mindig óvakodni fog tőle, hogy a tél vége felé olyan színeket válasszon egy plakáthoz, amelyek hóra és jégre emlékeztetnek, nehogy "meghütse" tudatmélyét a tavaszt váró szemlélőnek, akihez a plakát szól. Meleg, napfényes színeket fog választani, amelyek a természet tavaszi ébredésére emlékeztetnek, és a járókelők Így előkészített tudatmélye a reklámozott dolog javára gyakorol majd befolyást tudatukra. Az ilyen, gondolattársításokat ébresztő szimbólumok alkalmazása társadalmi szempontból igen felelősségteljes cselekedet, ezeknek az eszközöknek felelőtlen vagy nem elég tudatos felhasználása pedig egyenesen bűn is lehet. Még mindig lezáratlan hanyatlási korszakunk képzőművészetében, valamint irodalmában és zenéjében elég sokszor találkozunk fülbemászó hangokkal, ritmusokkal, behízelgő színekkel és képekkel álcázott állatiassággal. A rendezőmüvészet "szimbólumtechnikája'l avatatlanok vagy felelőtlenek kezében Ugyanúgy gyilkos eszközzé válhat, mint a pszichológia, a tömegpszichológia és a Sztanyiszlavszkijféle "pszichotechnika" is.- 107 -■
