Sz. Szántó Judit szerk.: Realizmus a színházban (Korszerű színház 90., Budapest, 1966)

Hozzászólások

az már meg is halt a számomra. Ami a céljaimat illeti, azok egyszerűbbé válnak: lekötni a közönség képzeletét és azután valahová elvezetni; a magam módján néhány jó percet szerezni a nézőnek. Az eszközöket illetően: ami szerény képességeimből telik. Peter Kar va s drámairó - Csehszlovákia Ugy gondolom, hogy a holnap szinháza egy uj realizmus felé orientálódik. Ámde egyidejűleg alá kívánom húzni mindkét szót: a realizmust és az ujat. A realizmus a művészetnek egyik olyan tulajdonsága, amely által az a társadalmi haladás társalkotójává válik. A menekülés művészete mindig olyan művészet, amely elrejti a társadalmi igazságot. Külön kiemelem a realizmus uj aspektusát. A régi realizmus konvencionálissá vált, elvesztette művészi hitelét és kifejező erejét, szürke és paszsziv lett, nem vált ki többé sem érdeklődést, sem érzelmeket. Művészi eszközei csak régóta ismert dolgok elmondására alkalmasak; tul szük skálán mozog azokhoz a bonyolult jelenségekhez képest, amelyeket manapság megismerhetünk és rögzíthetünk. Ugy gondolom, a realizmus a művész akaratát jelzi, hogy hozzá akar járulni a világ megváltoztatásához és azt a képességét, ahogyan ezt a becsvágyát valóra tudja váltani. Pavel Kohout drámairó - Csehszlovákia 1 Meggyőződésem, hogy a holnap szinháza a realizmus irányában fejlődik, amennyiben realizmuson a művész arra való törekvését értjük, hogy a vi-