Copeau, Jacques: A színház megújulása - Korszerű színház 29. (Budapest, 1961)

III. Kísérlet a szintézisre

költőket, hogy "énekeljék meg a forradalom legfőbb esemé­nyeit és alkossanak forradalmi színmüveket". De mivel túl sok egyéb elfoglaltságuk miatt a "színművészet újjászületé­sét" nem tudják közvetlenül szemmel tartami, ezt a felada­tot a Közoktatási Bizottmányra ruházzák. Ez a Bizottmány junius 23-i körlevelében erőteljes gondolatokat nyilvánít w ki, Joseph Payan ' tollán keresztül: "Színpadainkat még a múlt rendszer roncsai ékteleni­­tlk el... olyan érdekek, amelyekhez nekünk már semmi kö­zünk, olyan erkölcsök, amelyektől mi már messzire kerül­tünk. Ezt a káoszt el kell takarítanunk..." Ha közelebbről tanulmányúzzuk az úgynevezett "népi" színházi vállalkozások franciaországi sorsát, szinte el­csodálkozunk. A szándékok kristályosán tiszták. Ékesszóló nyelven fejeződnek ki. Úgy tűnik, a francia szellem minden nehézség nélkül megérti, mekkora szükség van egy egészsé­ges és az egész nemzet szolgálatában álló színházra s fel­ismeri azt is, milyen feltételek között kell működnie, mi­lyen célok felé kell törekednie. És mégis: a tervek meg­buknak; a gondolatok nem eresztenek gyökeret. venttag; vádirata: "Jelentés a Louis Capet-nek felrótt bűncselekményekről" szolgált a király perének alapjául. 1816-ban bátyjával, aki szintén konventtag volt, szám­űzték. - Pierre-Louis Prieur /1756-1827/ konventtag, egyideig a konvent elnöke, a Jóléti Bizottmány tagja; 1816-ban őt is száműzték. - Bertrand Barère de Vieuzac /1755-1841/ konventtag, jótollu újságíró és politikai cikkek szerzője. - Jean-Marie Collot d’Herbois /1750- 1796/ konventtag, színész s talán drámairó is; nép­szerűségét a Gérard apó A1 manaoh.iával szerezte, amely­ben közérthető világos nyelven rogalmazta meg a for­radalom programját. Claude-François-Joseph Payan /1766-1794/ konventtag, Robespierre-rel együtt végezték ki.- 81 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom