Copeau, Jacques: A színház megújulása - Korszerű színház 29. (Budapest, 1961)

III. Kísérlet a szintézisre

és ifjú néprétegek friss képzelete feleslegessé tenné azt a rengeteg anyagi eszközt, kápráztató díszletet, pompás jelmezt, amelyek nélkül e kivénhedt kor gyenge drámairól

már egyetlen lépést sem tudnak tenni..."

És Romain Rolland lelkesedése Mlchelet-nél is tovább ragad bennünket: a forradalom előtti Időszak nagy eszméihez, amelyeket J.-J. Rousseau, Diderot, Louis—Sébastien Mercier, Marie-Joseph Chénier^ fejtett ki.

1795 decembere és 1794- márciusa között a konvent és a Jóléti Bizottmány egész sor figyelmeztetésben és határozatban sürgeti egy olyan színház megszületését, amely összhangban van az uj Időkkel, á régi Théâtre Frányái a-t**/ Théâtre du Peuple-re. a Nép Színházára keresztelik át. Felhívják a köztársaság művészeit, változtassák a Place de la Révolutiont, a Forradalom Terét "cirkusszá, ahová minden oldalról be lehet jutni és amely a nemzeti ünnepségek céljaira szolgálna."

1794. május 16-án Robespierre, Couthon, Carnot, Billaud, Llndet, Prieur, Barère és CollotXJtjL// felszólítja a

x^ Louis-Sébastien Mercier /1740-1814/ a francia felvilágosodás nagy alakja, a forradalom egyik előfutára.majd a konvent tagja. Esszé a drámáról cimü müvében /1773/ szenvedélyesen kovateli a klasszicizmus helyett a modern társadalmat, elsősorban a nép életét ábrázoló drámairodalmat. - Marie-Joseph Chénier /1764-1811/ francia költő, drámairó és politikus, a konvent tagja. Megírta a francia forradalom irodalmának történetét, tragédiáit pedig hatalmas sikerrel adták a forradalom alatt.

A Théâtre Français az 1680-ban alapított Comédie Française, a francia Nemzeti Színház másik neve.

3DCC/ Georges Couthon /1755-1794/ hegypérti konventtag, Robespierre-rel együtt végezték ki. - Lazare^Sicólas- Marguerite Carnot /1753-1823/, a "nagy Carnot", a forradalom egyik vezéralakja, akit rendkívüli hadügyi érdemei miatt a Győzelem Szervezőjének neveztek el. - Jean-Nicolas Billaud-Varenne /1756-1819/ hegypárti konventtag; Napoleon Guyanába száműzte s ott is halt meg. - Jean-Baptiste-Robert Lindet /1746-1825/ kon- 80 -