Copeau, Jacques: A színház megújulása - Korszerű színház 29. (Budapest, 1961)
III. Kísérlet a szintézisre
hogy a fordulatokat, replikákat, szellemességeket és színpadi játékokat, melyekre a dialógusnak szüksége volt, megfelelő felkészülés után saját kútfejéből merítette. Elképzelhető, micsoda váratlan frissesóg, spontán, lendület és mozgékonyság költözött ebbe a dialógusba, ha két egyformán virtuóz színész között folyt le. És elképzelhető az is, micsoda állandó fejlődést tanúsíthatott a színész mestersége gyakorlásában, milyen uj leleményekkel kellett gazdagítania nap mint nap az alakot, akivel együtt élt és eggyé vált és micsoda versenyszellem uralkodhatott ezekben a társulatokban, ahol mindenki, a színpadi fegyelem megtagadása nélkül, minden bizonnyal arról álmodott, hogy társait replikáinak szinességével, tüzével, váratlanságával felülmúlja. Vegyük még ehhez hozzá e színészek különleges képességeit, akik mindenféle akrobatikához csakúgy értettek, mint a pantomimhoz, a tánchoz, az énekhez és számos hangszerhez. Hogy valami megközelítő képet alkossunk a közönségre gyakorolt hatásukról és rendkívüli népszerűségükről, gondoljunk egyes bohócoknak, mint a mi FratelllnijeinknekX// elragadó jókedvére vagy még inkább egy Charlie Chaplin világsikerére. Képzeljünk el egy társulatot vagy tiz vidám legénnyel, akikben mindben egy-egy Charlie ereje rejlik, kiki a maga szerepkörében, állandó jelmezében és ezeket nem vászonra vetítik feketén és fehéren, hanem ott élnek és lélegzőnek körünkben a deszkákon, és néha időszerű alkalmi megjegyzéseket és sikamlós-borsos tréfákat váltanak a tömeggel, amely bálványozza és ingerli őket. A Fratellinik hírneves, olasz eredetű francia bohóc-dinasztia voltak} Gustavonak, a családfőnek négy fia működött a pályán; Louis /1867-1909/, Paul /1877-1940/, Francois /1879-1951/ és Albert /1886-1961/. Az egész világot bejárták, de törzshelyük a párizsi Téli Cirkusz volt. 110 -
