Gaillard, Ottofritz: A dráma alaptörvényeiről - Korszerű színház 28. (Budapest, 1961)

A félelem és a részvét felkeltéséhez vezető utak

expreaszionizmus "apa-fia" drámáiban, ős még O’Neillnál is ez hallatszik ki az Atridák témájának családi összeomlássá történt átalakításából /Amerikai Elektra/. Mindez egy bom­lófélben lévS társadalmi rend leleplezése. Strindberg óta a drámában a családi gyűlölködés egyenesen "természeteseként lép fel. Az énnek az emberi közösség mély, de bilincsnek érzett kötelékeitől való elszabadulása nem egyéb, mint a végsó fokon minden emberitől menekülő individualizmus kez­dete. Különösen szembetűnően jelentkezik ez a polgári vi­lágnak a két háborúban való összeomlása után, mikor a köte­lékek teljes hiányát és a magányt szabadságként dicsőítik. Mindennemű humanizmus felbomlása és tagadása ez, mert az ilyen magatartás nem az emberek szabadságát akarja, hanem az emberektől való szabadságot, az emberek elleni szabadsá­got. Ezt a dekadens elszigeteltséget ezen túlmenően jellem­ző módon "örök", "általánosérvényü" tragikumként, "tipikus emberi elveszettaég"-ként abszolutizálják, ezáltal egy tár­sadalom pusztulását merőben történelmietlen módon értékel­ve. De térjünk vissza az Arisztoteléez-aláhuzta törvény­hez, hogy minden drámai konfliktus csak egészen konkrét em­beri viszonyokból fejleszthető ki. Ezek az emberi viszonyok éppenséggel nem mindig egysikuak. Arisztotelész például be­szél testvérgyűlöletről és testvérgyilkoseágról is. Vischer figyelmeztet arra,hogy Arisztotelész nem tesz megkülönböztetést aközött, vajon a testvérgyilkos3ág ható­ereje tisztán a gonoszság és a hatalomvágy-e /III.Richard/, vagy pedig a hőst "jogos páthosz" ösztökélte és a testvér­gyilkosság "két egyenjogú hatalom" összecsapásának a kife­jezője, ahol e hatalmakat "két egymással ellentétbe kerülő személy jeleníti meg". Méghozzá olyan személyek, akiknek egymással tulajdonképpen szeretetteljes viszonyban kellene állniuk. "Tragikus az elsőnek említett forma is - mondja Vischer -, mert megsérti ast a viszonyt, amit szeretetnek kellene öeezekötnie, traglkusabb azonban az utóbbi, mert- 59 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom