Popov, Alekszej: Színház és rendező - Korszerű színház 26-27. (Budapest, 1961)

A játékkép

Számunkra éppen azok az elvek és elgondolások a legfontosabbak, amelyeknek segítségével a rendező össze tudja kapcsolni a Játékkép élethüségét a térben kifejeződő általánosító gondolattal.

Az élethüség, a pontosság és az emberi alakok olyan színpadi elhelyezése, amely lehetővé teszi, hogy a színészek a szerző szövegére megfelelően el tudják mondani, nem túlságosan nehéz és nem is művészi feladat. Ez csupán az emberi magatartások utánzása. Az ilyen rendezői munkából hiányzik a művészet legfontosabb ismertetőjegye; az élet jelenségeinek művészi általánosítása.

Radd időzzem el egy keveset a tömegjelenetek játékkép-alkotásának kérdésénél! Elsősorban azért, mert a tömegjelenetek többségűkben a szindarab legfontosabb csomópontjai, másodsorban pedig azért, mert a tömegjelenet, amely mindig egy alak és az embertömeg kölcsönös kapcsolatára épül, sokban emlékeztet a nagy színdarabon belül egy kis színdarabra. Nagyon fontos, hogy a tömegjelenetekben mindig a művészi mondanivalót igyekezzünk megformálni, hiszen a tömegjelenetek játékkép-alkotása az előadás egyik legfontosabb tényezője.

A tömören összefogott játékképekkel kapcsolatban szeretnék Alekszej Tolsztoj Nohéz évek cimü darabjának egyik jelenetével foglalkozni. A darabot a Művész Színházban rendeztem Knebel rendező és Viljamsz diszlettervező segítségével.

Alekszej Tolsztoj Rettenetes Ivánt nagy történelmi események fordulópontján, a bojárokkal vivott kegyetlen harcban mutatta be. A harc az állam egységéért, Oroszország nagyságáért folyik. Az a kérdés, nagy birodalom lesz-e Oroszország, vagy kicsi hűbéri hercegségekre hullik szét.

Rettenetes Iván jellemének legfontosabb vonásait a szerep alakitója, Hmeljov a rendi országgyűlés jelenetének- 79 -