Popov, Alekszej: Színház és rendező - Korszerű színház 26-27. (Budapest, 1961)

Tömegjelenet

Szuvorov megjelenését rakéta előzte meg, mintegy elő­re jelezve a hadvezér gyors mozgását, Magának a hadvezérnek megjelenése, illetve ennek üteme felfelé lendülő spirális mozgásra emlékeztetett - Szuvorov lentről jelenik meg a sö­tétségből és gyorsan halad fölfelé a katonák tömege között, akik egy dombon helyezkednek el, s végül a katonákból álló eleven piramist mintegy megkoronázza Szuvorov. Monumentális hősies jelenetet láttam meg/a piramist/. Ez megragadott engem méreteivel és egyben meg is ijesztett közvetlen asszociációjával. Hogyan alakítsuk a kialakult jelenetet élettelivé és valóban nagyméretűvé? Nagy szinpad állt rendelkezésemre,de ez még több szereplőt kivánt, ezek­ből pedig soha sincs elég. Hetvenöt ember egy huszonnégy méteres színpadon, aligha több mint az a huszonöt ember, akikkel a YirÍnyeja rendezésekor dolgozhattam egy nyolcmé­teres színpadon. Csak akkor lehet hatalmas hadsereg benyomását létre­hozni, ha meg tudjuk ragadni a jellegzetesen megvilágított holdfényes éjszakai tábor atmoszféráját a perspektivikusan távolodó tábortüzekkel és a nagy kiterjedésű katonai tábor éjszakai hangjainak sajátos muzsikájával: az emberi beszéd­del, lovak széna-ropogtatásával stb. Végtelen hosszú próbáik sorának eredményeként megta­láltuk a szükséges megvilágítást, ennek a jelenetnek zajait és hangjait, amikor a fény kiemel egyes alakokat, a katona­­csoportok határai azonban belemosódnak a holdfénybe. Meg­állapítottuk, hogy a katonák beszélgetése és a sokszoros hangos hurrá, amellyel a katonák Szuvorovot üdvözlik, hang­­záshellleg több fokozatú. A képbeli és a hangbeli távlat lehetőséget teremtett a Szuvorovot játszó színész száméra, hogy úgy érezze magát, mint aki hatalmas hadsereghez szól, a katonákkal való beszélgetés sajátos jelleget és sajátos beszédmodort sugallt a színésznek, amikor hatalmas néptö­meghez fordul a szabad ég alatt.- 71 -i

Next

/
Oldalképek
Tartalom