Wolf, Friedrich: Az időszerű színházról - Korszerű színház 25. (Budapest, 1961)

A színháztörténethez

rálla problémái iránt, a Volksbühne es Ifjúi áréinak tiszta, haladó műsorterve - mindezek a mozzanatok az 1898-tól 1913-ig terjedő években tekintélyes munkás- ás értelmiségi tömegeket vonzottak az immár Heue Freie Volksbühne elnevezésű szervezetbe. 1908-ban a berlini Neue Prele Volksbühne már 18 000 tagot számlált, akik 22 csoportra tagozódtak. 1910-ben a taglétszám 35 000 fóré emelkedett, 1912-ben 50 000-re. És ennek az ötvenezres berlini VolksbUhne-szervezetnek minden egyes tagja évente mintegy tízszer ment színházba, ami évente félmillió színházi helyet tett ki! Világos, hogy ilyen nézótömegról lévén szó, fel kellett merülnie a saját épület gondolatának,

Jegyenkénti 10 Pfenniges felár segítségével már 1908- ban létrejött az "építési alap" a BUlov téri színház számára; s 1913. szeptember 14-én lerakták a berlini Volksbühne saját házának, a legszebb és legnagyobb berlini színháznak alapkövét. A követkézé évben, 1914-ben megalapították a Volksbühne-kartellt, amelyben egyesült a Proie Volksbühne ás a berlini Neue Freie Volksbühne. Kivel a Volksbühne-aozgalom az egész országban is állandóan növekedett és Hamburgban, Hannoverben, Eleiben, Chemnitzben, Boroszlóban önálló helyi Volk8bühnék jöttek létre,a német Volksbühne-mozgalom egyes csoportjai és szövetségei 1918 után Volksbühne- Szövetséggé /VolksbUhnenverband/ tömörültek. 1928-ban a Szövetség össztaglétszáma kereken 540 000 főre rúgott; az élen állt a berlini Volksbühne 120 000 taggal; ezt követte a drezdai Volksbühne 20 000 taggal, és 10 OOO-tól 20 OOO-ig terjedd taglétszámmal rendelkeztek Hannover, Boroszló és Hamburg Volksbühnéi.

1930-ban a Német Volksbühne Szövetség 305 Volksbühneszervezetet foglalt magában több, mint 500 000 taggal; a Szövetség öt saját vándorszinházat tartott fenn; és mintegy 90-100 német színház talált a Volksbühne-mozgalomban megbízható szövetségesre, amely négy-ötmillió hely szilárd át- 35 -