Wolf, Friedrich: Az időszerű színházról - Korszerű színház 25. (Budapest, 1961)

A színháztörténethez

vételével támogatta költségvetésüket és segítette őket az igazi, színvonalas színház építésében.

Vita a Volkabtlhne-gondolat körül; fogyasztási szövetkezet - vagy politikai színház?

Impozáns építmény szökkent magasba abból a különös beszélgetésből, amely azon a bizonyos 1890-es márciusi estén zajlott le az "öreg nénike" vitaklub két munkása- és dr. Bruno Wille ir<5 között!

De épp ez az impozáns építmény, a taglétszám gyors növekedése komoly veszélyeket is hordozott magában. Hősi korszakában a fiatal Volksbühne ragyogóan védte kl a cenzúra és a rendőrségi zaklatások minden támadását. Felülkerekedett a belső hasadások és a szervezeti válságok idején is. Most hatalma teljében állt, biztosítva a kívülről jövő támadások ellen, félmillió tagból álló óriási szervezetre támaszkodott, ott székelt Berlin legnagyobb és legszebb színházában és látogatóinak klemeLkedő előadásokat nyújtott, a legjobb rendezők és színészek részvételével.

És mégis - 1927-ben, miután Piscator színre vitte Ehm Welk vihar Gotland fölött cimü müvét, sor került az első nyílt ideológiai válságra. A külső indítékot Piscatornak a vezetőséggel való súrlódásai szolgáltatták: a kiadások, a drága vetitőberendezés, a túl hosszúra nyúlt próbaidő, nagyobb, önálló szövegváltoztatások, amelyekkel - ha nem tévedek - Ehm Welk nem értett egyet. De valójában elvi kérdésekről volt szó, amelyek ma, amikor az uj volkebühnét szervezzük, újra nagyon érdekesek számunkra. Arról volt szó, hogy milyen legyen a Volksbühne belső felépítése és célja: csupán "fogyasztási szövetkezet" legyen-e, amely leszállított áru belépőjegyeket bocsát ki? Vagy általános jellegű, színtelen művelődési intézmény? Vagy pedig harcos színház, amely a reakció ellen küzd, a haladásért?- 36 -