Rolland, Romain: A nép színháza - Korszerű színház 24. (Budapest, 1961)

II. rész: Az új színház

amelynek legceooi' abb példája mindmáig az Arles-1 nő, Általában meg kell rfWsy-itanunk, hogy a zene a francia színpadon még nem kap .a. ii eg az őt megillető helyet. A költők maguk fosztották meg tőle magukat, részint tudatlanságból, részint mert hiúságuk nem viselte el, hogy más művészettel kelljen osztozniok. Darabjaik sínylették meg. A zene és a költészet a lirai dráma két szárnya. Ha az egyiket levágjuk, drámánk röpte lesz billegő.

Éa miért tiltjuk ki ilyen megvetően színházunkból a pantomimot és a tiszta cselekvéet, amelyet a cirkuszba száműzünk? A cselekvés látványénak hatalmas mágneses ersje van, mind a Jó, mind a roaaz irányában; ostobaság lemondani róla. Rómában a cselekvés élvezetét a cirkuszi Játékok tartották fenn, e mi épp erről az élvezetről szoktatjuk le magunkat egyre inkább, holott ez elengedhetetlen a nagy népek számára. A görögök együtt Űzték a test és a lélak Játékait. Adjuk meg a mi művészetünkben is a helyet a testnek; mégpedig nagy helyet. Színházunk ne Írók színháza legyen, hanem embereké.

Hány uj, alig próbált forma szökkenhetne virágba a nép színházában! De hiábavalóság lenne lsirást adni a jövő árnyairól.^^ Csak a müvek számítanak. Ismeretlen .földrész partjaihoz közelgőnk. Induljon portyára mindenki merészen; zsákmánnyal megrakodva fog visszatérni. Mindenekelőtt pedig legyen bátorságunk, hogy mUvéazetUnket felemeljük a világ^ Csupán néhány ezót egy olyan műfajról, amellyal Franciaországban alig találkozunk» a rögtönzésről. Vidéken, ahol a szellem frissebb és az emberi tér*méezet éberebb, nem szükséges, hogy a népi színház darabjait Írásban teljesen lerögzítsük. Sőt, Jó is lenne, ha a népi képzelet Játékosságának meghagynék az alkalmat és a gyönyörűséget, hogy szabadon cea- PÓngJon egy megadott kanavéaz alapján, mint ahogy •z létezik Olaezorezágban,ehol a commedia dell’arte a falvakban uj formák közt él tovább.

76