Rolland, Romain: A nép színháza - Korszerű színház 24. (Budapest, 1961)

II. rész: Az új színház

hogy több levegőt, több fényt, több rendet vigyünk a lélek káoszába. De elég, ha képessé tesszük rá, hogy gondolkodjék és cselekedjék; ne gondolkodjunk, ne cselekedjünk helyette. Kerüljük mindenek előtt a prédikációkat ée az erkölcsi oktatásokat; ezeknek köszönhető, hogy a nép barátai nagy művészettel épp azokat riasztják el a művészettől, akik a legjobban szeretik. A népi színháznak két szokásos végletet kell kerülnles az erkölcsös pedagogizálást, amely eleven müvekből hideg leckét von ki /s ez egyszerre nem-esztétikus ás ügyetlen Is, mert a gyanakvó értelem megérzi a horgot és elfordul tőle/ és a közönyös dilettantizmust, amely a népet kizárólag és minden áron mulattatni akarja; ez pedig hitvány Játék, amelyért a nép nem is mindig hálás, mert meg tudja Ítélni mulattatóit s mikor a népi felolvasóesteken nevetéssel fogadja torz fintoraikat, a nevetésbe gyakran megvetés vegyül.

Ne hajhásszuk hát se a morált, se a mulatságot. Egészség kell. Az erkölcs lényegében nem más, mint a szellem és a szív higiénéJsy Adjatok nekünk színházat, amely túlárad az egészségtől és az életörömtől... n6 öröm, hatalmas mozgatórugója az örök természetnek... öröm, aki mozgatod a világ óramüvének kerekeit... öröm, aki irányitod a szférákat a terekben... öröm, aki virágot fakasztasz a csirákból és napokat gyújtasz ki az égbolton!..."

Ezek hát az uj színház erkölcsl feltételei /az általunk Jelzett értelemben/. Tegyünk ezekhez hozzá néhány nagyon fontos anyagi feltételt.

A nézőtér felépítésének vonatkozásában Morel^*^ a trapézformát tanácsolja; ilyen a bayreuthi színházé és a

/43/ gUg^ne Morei, akire Rolland könyve több helyén hivatkozik, hol egyetértve, hol vitázva vele, A népi színházak tervezete cimü könyvében részletesen és alkotó módon foglalkozott a népi«színházak külső és belső feltételeivel, feladataival. - /A ford./- 54 -