Rolland, Romain: A nép színháza - Korszerű színház 24. (Budapest, 1961)

II. rész: Az új színház

brüsszeli Nép Házáé. Gosset építész félkörives, amfiteátrunszerUen elhelyezkedő széksorokat ajánl, két vagy hároa emeletre osztva. Nekem egyik forma sem kedvesebb a másiknál. A fő, hogy minden hely egyforma legyen; következésképpen, a cirkusz kivételével, a népi színház egyetlen régi, gyűlöletesen arisztokratikus színházunkat sem használhatja, még minta gyanánt sem. A népi színház célját: az emberek testvériségét a művészetben, s általában, bármely, valóban egyetemes művészetet csak akkor lehet megvalósítani, ha megtörtük a zenekari Ülések és a páholyok oetoba egyeduralmát ée azt az osztály-antagonizmust, amelyet színházainkban a helyek sértő különbözősége előidéz. Végső esetben legfeljebb kétfajta helyet fogadnék el, amennyiben a nézőtér legvégén fenntartanék bizonyos - nem, nem luzuscélu, hanem éppen ellenkezőleg - családi helyeket. A későn hazatérő, napjától megfáradt munkásnak nem igen Jut ideje elegánsan felöltözni, és minden bizonnyal zavarba Jöhet, ha a színházban hanyag külsővel kell mutatkoznia; ezek a helyek lehetővé tennék, hogy lásson, anélkUl, hogy őt látnák. Mindazonáltal nem tudom, nem lenne-e Jobb alkalmazni a népre a hiúság és az udvariasság könnyű kényszerét, amely arra kötelezi, hogy testére bizonyos gondot fordítson; talán nem a legcsekélyebb haszna lenne ez a népi színháznak.

Ami a színpadot illeti: úgy kell felépíteni, hogy tömegeket lehessen mozgatni rajta; kb. tizenöt méteres mzinpadnyilás /amelyet mozgatható kerettel szabályozni, csökkenteni is lehet/, húsz méter mélységgel. Morei tökéletesített gépi felszerelést követel; ebből a szempontból Jó lenne tanulmányozni a Németországban, Angliában, Amerikában használatos mozgatható padló-rendszereket; a forgószínpadok ugyanis szükség esetén lehetővé teszik, hogy számos képet rendezzünk be és teljes szabadságot engedjünk a költő alkotó képzeletének, amely mostani színházainkban kötve érzi magát.- 55 -