Rolland, Romain: A nép színháza - Korszerű színház 24. (Budapest, 1961)

II. rész: Az új színház

hozzátartozik a mérleg másik fele: tartsa fenn, serkentse a lelket. A szinház üdítse fel a népet és ugyanakkor tegye alkalmasabbá a holnapi cselekvésre. Az egyszerű és egészséges lelkek egyébként nem is éreznek teljes örömet oselekvés hiján. Legyen hát a szinház valóságos fürdője a cselekvésnek. Találjon a nép költőjében megbízható, élénk, derűs és ha kell, hősies utitársat, akire támaszkodhat, akinek életöröme feledteti vele az ut fáradalmait. Az utitárs kötelessége, hogy egyenesen a célhoz vezesse - de menet kösben ne felejtse el figyelmeztetni, hogy jól nézzen szét maga körül. És azt hiszem, épp ez a népi szinház harmadik feltétele:

Legyen a színház fényforrás az értelem számára. Segítenie kell abban, hogy napfény árassza el az árnyakkal, titkos rejtekhelyekkel, szörnyekkel teli emberi gondolkodást. Az imént óva intettünk attól a művészi hajlamtól, amely azt hiszi: minden gondolata megfelel a nép számára. De korántsem arról van szó, hogy megkíméljük a gondolkodástól. A munkás szelleme, miközben teste dolgozik, általában pihen; hasznos tehát, ha foglalkoztatjuk, és ha értjük a módját, élvezetet is talál majd benne, mint ahogy minden erős férfi élvezi, ha a hosszú mozdulatlanságban elgémberedett tagjait valamilyen kemény gyakorlattal kinyújtóztathatja. Tanítsuk hát meg, hogy lássa és világosan megítélje a dolgokat, az embereket és önmagát.

Öröm, erő, értelem: íme a népi szinház három alapvető feltétele. Ezekhez még többféle morális célkitűzést is akarnak kapcsolni: jóságra, társadalmi szolidaritásra való oktatást, de ez ne okozzon problémát. Az állandó színház fennállásának puszta ténye, a közös és megismétlődő magasrendü érzelmek bizonyos időre amugyis testvéri kapcsolatot teremtenek a nézők közt. Jóság helyett adjatok csak több értelmet, több boldogságot és több energiát: a Jóságot magunkra vállaljuk. A világ ostobább, mint amilyen gonosz, és gonoszsága főleg ostobaságból fakad. A nagy feladat as,- 53 -