Rolland, Romain: A nép színháza - Korszerű színház 24. (Budapest, 1961)

I. rész: A múlt színháza

Ugyanazon az aatén Mussat érzelmes deklamáoiói sokkal na­gyobb tapsot arattak -, ds a vaskos bohózat még soha nam ttint Ilyen vaskosnak; nemcsak azért, mert bizonyos színé­szek helyénvalónak érezték, hogy szerepük amugyis hangsú­lyozott komikumát még Jobban eltúlozzák, hanem azért Is, mert hirtelen, a ráeső éles fényben, megvilágosodott, mek­kora adag klasszikus konvenció rejlik a lángész e komédiá­­zása alatt. A Comédie Prançaise-ben ehhez már hozzászok­tunk ; rá se hederitettünk többé. De a nép nem Ismeri és meghökken tőle. Nem egyszer vettem észre szomszédaimon ezt a zavart, amelyet gyakran figyeltem meg a népi egyetemek közönségénél is: a gyanút, hogy polgári mulattatólk talán gyermekként bánnak velük és le akarnak ereszkedni az ő színvonalukra. Ez az aggodalom megrontotta élvezetüket - amely élvezet egyébként valóságos volt ; mert ki tudna el­­lentállni a moliére-i kacagásnak? Egyébiránt ha a nép a mollère-1 repertoárból csak a harsány komikumot élvezné, ez nem lenne elegendő; meglehet, hogy beszéde finomodnék, de értelme és szive semmit sem nyerne a vásáron. És tartok tőle, hogy mind a mai napig ez volt a helyzet. Molière klasszikus remekművei meglehetős hidegen hagyják; láttam udvarias unalmát a Mizantrópnál, ennél a csodálatos szalónlélekrajznál, vagy a Tudós nőknél, amelyben a komédia a tragédiától kölcsönzi méltóságteljes mozgását, nemes magatartását. Tudom, hogy a Tartuffe 1902 novemberi előadása a Ba-ta-clanban^ mes azé hangzó siker volt ; de a siker nem Moliére-nek szólt, hanem Conbea­­nak/10^ vagy szócsövének, az antiklerikális újságírónak. ^ A Ba-ta-clan a XIX. század végi Párizs egyik nép­szerű zenés mulatója, u.n. "café-conoerf-Je volt. - /A ford./ /10/ Emile Combes /1835-1921/ francia államférfi, aki mint közoktatási miniszter, majd mint miniszterel­nök _antiklerikális politikát folytatott ; alatta fosztották meg a kongregációkat az oktatás logá­­tól. - /A ford./ J 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom