Kerr, Walter: A drámai nyelvről. (Szemelvények) - Korszerű színház 23. (Budapest, 1961)

IV. Izületi csúz

Vagy:

"Ezer világ - mint hajdani nő - sürög,

Gyűjti az űrben a tüzrevalót."

Vagy:

"Misa Nancy Ellicott Lépte nyomán berogytak a dombok..."

Vagy:

"Kacagása csilingelt a teáscsészék közt..."

A színház számára - mégpedig, fölöttébb váratlanul, az 1950-es színháznak - igy ir Christopher Pry:*^

"Hát jó!Magadra vess! Szerencsétlen valót Mondatsz ki velem. Szeretlek, Nagy baj ez, akkora, Hogy hozzá képest béna a pokol.

Rám semmi a világon már nem hatott,

És jöttél te, hogy te légy az átkozott Kivétel. Már szépen fejemre húztam az örök éj takaróját, mikor - bolondok egének Nyugtalan álma, te! szivárványarccal és övedbe lidércfényt tűzve - im, a tűz elől Iderohantál,s - huss! egy villanás! - a siri gyolcs A földön, és belédszerettem - én, a sültbolond!*

A verssor leghatásosabb kifejezései között nincs szabályos kapcsolat. Misa Nancy Ellicott, egy szál nő lépte nyomán nem "rogynak be" a dombok pusztán azért,mert végigsétál rajtuk. A füst esetleg máskor is kapott már lihegő nyelvet, de vajon miféle mélakóros állattól szerezte az ormányát? Az a feltételezés, hogy az estnek zugai vannak, valóságos merénylet a látható világgal szemben.

x/ Christopher Fry /sz. 1907/ az angol verses drámának T.S. Bliot mellett másik ismert megújítója.Darabjait - köztük a Meglesett Vénuszt, amelyből az idézet való /Venue observed^ 1950/ “ az elioti

misztika és homályos szimbolika jellemzi, a valóságtól pedig még mesterénél is inkább elrugaszkodik, - /A szerk,/- 96 -